Bíró Szabolccsal több közös van bennünk: ugyanabban az évben születtünk - ő 4 hónappal korábban -, az átlagosnál jobban érdeklődünk a történelem iránt, és nagy kedvencünk Umberto Eco regénye, A rózsa neve.
Az egyik első Bíró-regény, amit olvastam, a Sub Rosa volt, ami már címében is utal az olasz mester könyvére. Persze a két történet nem csak ezen az egy ponton kapcsolódik egymással. A regény már az első alkalommal elnyerte a tetszésemet, a véglegesnek szánt átírás pedig még jobbá tette. A fordulatos történet néhány vonása átszabásra került, így még hitelesebb az a történelmi háttér, amely a múltja elől egy prágai antikváriumba menekülő író, jelenlegi nevén Ferenczy László a templomosok könyvtára utáni európai nyomozását igazán misztikussá és izgalmassá teszi. A sztoriban annyi fordulat van, hogy az olvasó csak kapkodja a fejét, és még a legvégén is érheti meglepetés. A szövegben maga a szerző és több általa kreált alak is feltűnik, miközben számos easter egg-et szedegethet össze a szemfüles olvasó, ahogy Bodnár Balázs borítógrafikáján.
A kötet "egyéb történetek" megjelölése egy kisregényre és két rövid elbeszélésre utal, amelyek szintén az Arany Városban játszódnak. A Corelli-kísérletben két karakter történetszála fut egymás mellett, míg az utolsó fejezetben összekapcsolódnak: az íróé és a zongoristáé. Egyiküket már megismertük a Sub Rosa lapjain, de most teljesen más arcát mutatja. A befejezés megdöbbentő.
A Visszatérés Prágába valójában egy szubjektív útinapló. Még nem olvastam ilyen jó szöveget arról, hogyan nem írt meg valaki több tervezett novellát. A humora utánozhatatlan.
A kötetet lezáró Búcsú Prágától véglegesen elveti a cseh fővárosban játszódó sorozat lehetőségét. Teljesen abszurd, pláne, hogy egyik szereplője tisztában van vele: a léte csak fikció. Aztán a másikuk is rádöbben erre egy kis segítséggel. Aztán egyszer csak...
A szöveg véglegesítéséről Peiker Éva szerkesztő és Bíró Huszár Ágnes korrektor gondoskodtak, a kifejező illusztrációkat Oláh Tünde készítette.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése