Sokszor megdöbbenek azon, hogy sokan nincsenek tisztában még ma sem azzal, mekkora károkat okozott az 1944-45-ös vészkorszak Magyarországon. Nemcsak az emberéletekben történt óriási veszteség, amely rengeteg család sorsát azóta is meghatározzza, és nemcsak a gazdaság szenvedett borzasztó károkat, de bizony a magyar társadalom is.
Ez a károkozás pedig a zsidótörvényekkel kezdődött, majd a deportálásokban és a maradék zsidóság jelentős részének hazai kiirtásában csúcsosodott ki. Az üldözésben, az összegyűjtésben, a bevagonírozásban és a fővárosban maradt zsidóság folyamatos vegzálásában a politikai vezetésen és az erőszakszervezeteken túl a közigazgatás jelentős szerepet játszott. A túlélőknek további igazságtalanságokat, sok esetben újabb meghurcoltatást kellett elszenvedniük a hatóságok részéről.
Klacsmann Borbála 2023-ban megjelent könyve, a Holokauszttörténetek több szempontból hiánypótló. Egyrészt egyéni és családi történeteken keresztül mutatja be az antiszemita törvénykezést és a tisztviselőknek a zsidóüldözésben betöltött szerepét, a munkaszolgálatot, a kifosztás változatos formáit, az "őrségváltást" a gettóbeli életet és a deportálást, az ellenállást és embermentést, a roma holokausztot, az eltűntek utáni kutatást, valamint az 1945-ös politikai változásokkal párhuzamosan zajló kárpótlást, valamint egyéb témákat, másrészt két nagy közgyűjtemény: a Pest Megyei Levéltár, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár általa kutatott dokumentumanyagát tárja az olvasók elé, az idézett szövegeket történelmi magyarázatokkal, megfelelő háttérrel kiegészítve. Számomra a legmegrendítőbb egyébként az 1941-es kőrösmezei deportálásokról szóló fejezet volt a legmegrendítőbb.
Hogy miért fontos ez a munka, arra a kérdésre az előszót jegyző Pető Andrea történész egyértelműen megadja a választ: aktuálisabb, mint valaha, "[...] hiszen arra figyelmeztet, hogy az egyéni felelősség vizsgálatának anyagi és lelki következményei és mindennapi rutinjai bizony a mai napig velünk élnek [...]". A Klacsmann Borbála által válogatott történetek között pozitív példákat is találunk. A szerző nem kívánja azt sugallani, hogy mindenki, akár passzív szemlélőként felelős a történtekért, és az akkor élt nemzsidó emberek egységesen bűnösök az áldozatok szenvedéseiért, sőt, haláláért. Pető Andrea mellett a végleges tartalom elkészítésében segítségére volt a szöveget szakmai szempontból ellenőrző dr. Ádám István Pál, a kéziratot gondozó Lovass Gyöngyvér és Zsarnay Erzsébet, valamint Zoltán Gábor szerkesztő, Széplaki Gyöngyi műszaki szerkesztő és Kaposvári Franciska tördelő. A borítót Gerhes Gábor tervezte. Ez a könyv tehát, mint a legtöbb esetben, valódi csapatmunka eredménye. S bár a mondás szerint sok bába közt elvész a gyerek, egy könyv, így a jelen munka esetében ennek épp' a fordítottja igaz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése