A gazdag debreceni polgárcsaládból származó Zsindelyné Tüdős Klára a két világháború közötti időszak egyik ünnepelt művésze volt; divat- és jelmeztervezőként, hazánk egyik első női filmrendezőjeként hatalmas sikereket ért el, ami jelentős anyagi elismeréssel is járt. Második férje, Zsindely Ferenc államtitkárként, majd miniszterként vált a békeévek meghatározó alakjává. A közismerten antiszemita fajvédő politikus felesége révén bekapcsolódott a náciellenes mozgalomba, és tevékenyen részt vett az embermentésben. Ők bújtatták mások mellett Apró Antal feleségét és két gyermekét, valamint Schifferné Szakasits Klárát is három fiával.
Mi visz rá egy, a hatalommal járó előnyöket élvező asszonyt arra, hogy a megszállás idején ne csak kényelmét adja fel, de szabadságát, sőt, életét veszélyeztetve gondoskodjon kiszolgáltatott, halálos veszélybe került embertársairól? Tüdős Klárát istenélményéből táplálkozó hite indította mások megsegítésére. Ez a hit más tettekben is megnyilvánult. A második világháború után a házaspár istenhegyi villája a református egyház közösségi életének fontos helyszíne lett, ahol rendszeresen tartottak konfereniákat. Klárának, aki egy időben az Országos Református Nőszövetség elnöki tisztségét is betöltötte, legfőbb támasza a rendíthetetlen Pilder Mária volt. Az eredetileg 1970-ben készült, ám sokáig kéziratban maradt visszaemlékezésében az egykori nagyasszony róla és számos más társáról, egyházi emberekről, politikusokról, közéleti személyiségekről, művészekről a legmelegebb szavakkal emlékezett.
A Csizma az asztalon, e vékony kis kötet lapjain nemcsak a békeévek és a háborús esztendők eseményei elevenednek meg, hanem az '50-es években a kitelepítéssel kezdődött és Zsindely 1963-as halálával lezárult majd' másfél évtizedes lellei száműzetés időszaka is megelevenedik. Tüdős Klára mély, megingathatatlan hite abban is megnyilvánul, hogy a legsötétebb évek történései kapcsán is Isten kegyelmét emeli ki. Pártállástól, politikai hovatartozástól függetlenül mindenkiben az embert látja meg elsőként. Furcsa lehet egy, a korábbi rendszer által kegyelt hívő asszonytól dicsérő, sőt, egyenesen hálás szavakat olvasni például Bereczky Albert vagy Apró Antal vonatkozásában, ám ennek is megvan az oka.
A könyv őszinte vallomás és kitűnő korrajz egyben. Sajátos nézőpontból ismerhetjük meg például a tragikus sorsú miniszterelnök, gróf Teleki Pál halálának lehetséges okait, miközben írásában a szerzőnek a néprajz, különösen a népművészet iránti érdeklődése mint munkásságára jelentősen ható tényező is nagy hangsúlyt kap. A mű keletkezésének körülményeit és korábbi kiadásait Dizseri Eszter ismerteti a rövid, de részletes Előszóban.
Eddig is terveztem elolvasni Zsindely Ferenc: Miniszter a frontvonalban című naplóját, de felesége kis kötetét ismerve jóval előrébb került a listámon. Kíváncsi vagyok, ő hogyan élte át az 1941-1946 közötti történéseket, és miként jelenik meg memoárjában Klára alakja.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése