Amikor Csiffáry Gabriella Akiktől más lett a világ című könyvét olvastam, a szerző már gőzerővel dolgozott a folytatáson. A végeredmény megint remek lett.
A történész-levéltáros ezúttal 52 zseniális találmányt mutat be az olvasóknak. Számunkra ezek azért különösek, mert feltalálóik, fejlesztőik magyar származásúak voltak. Sorsukban különös, hogy sokan nem hazájukban élve tettek szert hírnévre, ami a történelem egyes korszakait tekintve sajnos nem csupán a világ növekvő tágasságával magyarázható. Végigtekintve a neveken és az életrajzokon, ismert és kevésbé ismert alakok egyaránt megjelennek előttünk a kötet lapjain. Aki felületes ismeretekkel rendelkezik bizonyos találmányokkal kapcsolatban, hozzám hasonlóan biztosan elámul majd például az informatika fejlődése kapcsán. Eddig nem gondoltam, hogy ennyi magyar bábáskodott a számítástechnika körül. Különösen tetszettek a számoló- és számítógépek közötti összefüggések.
Számomra a legmegdöbbentőbb Szakáts Gábor története volt. Az az ember, aki számos, a gyógyászatban és a mezőgazdaságban hasznosítható találmánnyal gazdagította az emberiséget, negyven hadászati jellegű találmányt jegyzett, és a lángszóró megalkotását is saját "érdemének" vallotta, bár valószínűleg csak résztvevője volt a fejlesztésnek. Akár tőle származott az ötlet, akár mástól, ő éppúgy megváltoztatta a világot, ahogy a könyvben bemutatott tudóstársai, békés vagy éppen hadi célra megalkotott eszközeik révén.
Egy kicsit még a számokról: a 336 oldalas könyv 10 fejezetből áll (Akik fényt adtak, Akik a mindennapi kenyerünket biztosították, Akik a ruháinkat biztosították, Akik örömtelibbé tették a perceinket, Akik a szobánkba varázsolták a világot, Akik a szép pillanatainkat rögzítették, Akik az írástudóknak segítettek, Akik felgyorsították a világot, Akik fegyvereket terveztek, És akik biztonságossá tették az életünket), az 52 rövidebb-hosszabb írás nagy többsége egy-egy idézettel zárul, és összesen 857 végjegyzetben olvashatjuk az életrajzi adatok forrását, némelyik betekintést nyújt egyes intézmények, gyárak történetének alakulásába, ismerteti a szabadalmak pontos címét, további kapcsolódó személyeket ismertet meg velünk.
Az ismét alapos kutatómunka révén elkészült, tudományos igénnyel megírt, közérthető, továbbolvasásra ösztönző könyvet az előzőhöz hasonlóan Karcagi Klára tervezte, a szaklektor újfent Gazda István tudománytörténész, a történettudományok kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója volt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése