Búcsú, de nem végleg


Lehet-e úgy szeretni egy várost, mint egy embert? Nos, a válasz igen. Van erre élő példa is: Inkei-Farkas Márton legalább annyira szerelmese Fiumének, mint kisregényének főszereplője, Boronkay Máté szíve hölgyének. Az 1917-ben a magyar korona legszebb gyöngyeként emlegetett, külön testnek tekintett tengerparti településre érkező hivatalnok a kormányzó mellett kap állást. 

A soknemzetiségű városban Máté a hivatali élet mellett megismerkedik a gazdag kultúrával, és a Nagy Háború idején felerősödő indulatokkal. Az itteni tapasztalatai, az elmérgesedő konfliktusok és a közelgő katasztrófa önmagukban is elegendők lennének ahhoz, hogy valaki egy jó regényt írjon, a szerző viszont még egy fontos szálat belesző a történetbe. Egy fiatalember életében előbb-utóbb elérkezik a szerelem. Hősünk az abbáziai villában élő Csáky család lányával, Zíliával kerül romantikus kapcsolatba, amiből eljegyzés lesz. Már pont az esküvőt tervezik, amikor beüt a vég.

A kötet címadása kettős, hiszen ahogy Máténak a háború után el kell engednie Zíliát, úgy kellett a magyaroknak is elszakadniuk a szeretett üdülőhelytől, az Adria gyöngyétől. S bár a kormányzóság megszűnik, és sokan elutaznak, az ismerősök közül szinte senki sem marad, Boronkay feladatot kap: segítse minden erejével a Fiumében élő magyarságot. Ezt az életre szóló mandátumot nem lehet elutasítani. 

S ha azt hinnénk, itt véget ért a történet, a szerző még tartogat számunkra egy boldog befejezést. Hogy mi ez pontosan? Nos, egy régen várt találkozás, ami... De ezt már olvassa el mindenki maga!

A rövid, mégis tartalmas kötetet Horváth Zsófi illusztrálta, a város hangulatát, jellegzetes helyszíneit bemutató fotókat és képeslapokat válogatott a néhány oldalnyi fejezetekhez. A regényben a fiktív alakok mellett olyan valós személyekkel is találkozhatunk, mint Jekelfalussy Zoltán, Horthy Miklós, Egan Lajos, dr. Vajda József, Ricardo Zanella, Giuseppe Bassi vagy éppen a Fiumében született Csermanek János, aki Kádár vezetéknéven lett meghatározó szereplője a 20. század magyar történelmének.

Hogy mi a kisregény célja a történetmesélésen túl? Erre a fülszöveg adja meg a választ: "hogy mi, magyarok, újra visszataláljunk a városhoz: a tengerhez, régi értékeinkhez, és legalább lélekben soha többé ne engedjük el Fiumét." Ha pedig egyszer véget ér a mostani járványhelyzet, látogassuk meg az egykor elengedett kedvest.

A kötet adatai: Vitéz Inkei-Farkas Márton: Az elengedett kedves. Történelmi regény a magyar Fiume végnapjaiból. Szülőföld Könyvkiadó, Szombathely, 2020.

Megjegyzések