Lehet-e 170 esztendő távlatából újat mondani 1848-49-ről? Nyilván lehet, elég az évről évre megjelenő tudományos-ismeretterjesztő kiadványokra gondolni.
A forradalom és szabadságharc időszaka a szépirodalomban is kedvelt téma, napjainkban éppúgy, mint a 19. század második felében vagy a múlt század elején. A középkorosztály és az idősebbek érdeklődve figyelik az újabb köteteket, de mi a helyzet a fiatalokkal? Meg lehet őket egyáltalán szólítani a hagyományos módon, egy könyvön keresztül?
Miért ne lehetne? Csak a megfelelő nyelvezetet és stílust kell megtalálni hozzá. Persze nem feltétlenül kell ehhez szlengben fogalmazni. Elég átírni a jól ismert témákat, elképzelt helyzetekben bemutatni a szabadság hőseit.
A Móra Könyvkiadó és a József Attila Kör 2015-ös Jelen! pályázata nyomán újjáéledt az ifjúsági irodalom műfaja. Az azonos címet viselő 2016-os és a jövő lehetőségeit boncolgató, 2050 című 2018-as kiadású kötet után a sikersorozat immár trilógiává bővítve kínál újszerű élményt az olvasók számára. A harmadik kötetben szereplő, Dávid Ádám és Dóka Péter által válogatott írások zöme, a legszínvonalasabbnak ítélt kilenc munka az 1848-49-es események kettős évfordulója kapcsán beérkezett alternatív történelmi novella, amelyek a következő, provokatívnak szánt kérdésekre adnak választ: "Mi lett volna, ha Petőfi 1848. március 14-én olyan hangosan énekel a Pilvaxban, hogy másnapra teljesen bereked? Mi lett volna, ha Landererék épp kifogynak a nyomdafestékből, mikor a tömeg hozzájuk ér? Vagy mi lett volna, ha megnyerjük a szabadságharcot, és megvalósul a Duna-menti Köztársaság?" Ezek a felvetések már önmagukban megérnének egy alternatív történelemkönyvet, elég lenne a novellákat egyszerű leírásokká alakítani.
A pályázók mellett egyébként, ahogy korábban is, a szerkesztők megkerestek néhány jeles kortárs szerzőt, írják meg ők is a maguk 48-as történetét. Benedek Szabolcs, Kalapos Éva Veronika, Majoros Nóra és Mészöly Ágnes kötélnek állt. A tizenhárom írás nemcsak a szerkesztés miatt nem mutat külön egységet: a kezdő fiatalok anyagai éppoly színvonalasak, mint tapasztalt írótársaikéi.
Nézzük meg nagy vonalakban, csak a témák felvillantásával - maradjon valami az olvasónak is -, milyen izgalmak várnak ránk a kötetet fellapozva. Garaczi Zoltán Kossuthjának valahogy nincs szerencséje a kártyában, és ezt a szakálla bánja. Ecsédi Orsolya Petőfije elolvastatja barátaival a Nemzeti Dalt, aztán rájön, hogy kár volt. Majoros Nóra novellájában egy vad dézsmálja a kertet, miközben a háznépnek a horvát csapatok vendégfogadására kellene készülni. Két háború zajlik egyszerre. László Zoltán írásában Petőfi gépemberként jelenik meg. Haász János és Molnár Réka 1867-be kalauzol el minket, de mintha 1945-ben járnánk. Molnár Rita hőse nem akárkit klónoz, és ebből komoly bonyodalom származik. Kalapos Éva Veronika Toporczy Józsefe felcsap nemzetőrnek, és erről levelet ír nagybátyjának, Mihály bácsinak, támogassa az elhatározását. P. Szabó Dénes két fiatalról ír, akik elhatározzák Ferdinánd király megölését. Nagy Judit Áfonya egy titokzatos, a háttérben meghúzódó francia urat állít a forradalmi szervezkedés középpontjába. Rádai Márknál Rózsa Sándor haramiavezérből titkos megbízatású szabadságharcossá lép elő. Mészöly Ágnes Rozgonyi Jenőné született Szereda Jolán, Laborfalvi Róza cselédjének fiktív naplójából szemléz, amelyben minden olyan szerencsésen alakul, mint egy tündérmesében. Tóth Mónika egy eltulajdonított, utasát 1848-ba repítő időgépről számol be. Benedek Szabolcs Kossuthja immáron tizenöt esztendeje a Magyar-Osztrák Respublika elnöke. Azon töpreng, megírja-e az emlékiratait.
A kötetben szereplő írások összességében olyan fiktív történetek, amelyek nagyon is a valóságban gyökereznek. Remélem, a sorozat egy negyedik darabbal folytatódik majd, és milyen témákat tár elénk. Egy biztos: nem fogunk csalódni.
A kötet adatai: 48 másképp. Ifjúsági novellák a múltból. Válogatta: Dávid Ádám és Dóka Péter. Budapest, Móra Könyvkiadó - József Attila Kör, 2019.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése