A 40 esztendeje elhunyt Pilinszky Jánost szeretném néhány sor erejéig közénk hozni. Méghozzá egy olyan katalógus segítségével, amely a róla szóló, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2015. június 6. és október 31. között megrendezett kiállításhoz kapcsolódik.
A költő családi szálak révén kötődött a városhoz. Unokaöccse, Kovács Péter művészettörténész 1962-ben lett az akkori István Király Múzeum munkatársa, 1985-1992 között igazgatója volt. Feleségével, egyben munkatársával, a szintén művészettörténész Kovalovszky Mártával a közelmúltig Székesfehérvár belvárosában éltek. A költő a hatvanas évektől többször meglátogatta őket Jókai utcai otthonukban. Közben több kiállítás megnyitását elvállalta: Kondor Béláét 1964-ben, Korniss Dezsőét 1965-ben, Szenes Zsuzsáét 1969-ben, Ország Liliét 1972-ben, és Schaár Erzsébet Utca című tárlatát. Aztán amikor 1980 nyarán anyai nagynénje elhunyt, friss Kossuth-díjasként a fiatal rokon házaspáron keresztül jutott albérlethez a Kígyó utca egyik hatodik emeleti panellakásában.
Utolsó évét tehát a városban töltötte, amellyel sajátos kapcsolata alakult ki. Voltak megszokott helyek, amelyeket rendszeresen látogatott. Kora reggel indult útnak fonott kosarával, hogy az éjszaka megírt leveleket postára adja, és bevásároljon a zöldségesnél, ahol, költői mivoltából és művész alkatából adódóan rendszeresen elábrándozva, gyakran otthagyta a vásárolt árut - ezt Kovalovszky Márta idézi fel az egyik, a katalógusban olvasható interjúban.
Pilinszky rendkívül zárkózott ember volt, nem szerette a társaságot, csak nagyon kevesekkel barátkozott, de azért néhányan megfértek ebben a körben. Ilyen volt a költőtárs Takács Imre, akinek róla szóló gondolatai olvashatók a kiadványban, a hasonlóan magának való néprajzos Pesovár Ferenc, valamint két házaspár: a földszinten lakó Fekete Zsuzsa és Zsadon László, illetve Illésék, a közvetlen szomszédok. Lefüggönyözött lakásában, két nagy szenvedélyének, a dohányzásnak és a zenehallgatásnak élve rejtőzködött, a "kívülállók" közül senkit nem engedett be, egyedül Törőcsik Marinak volt oda bejárása. Még Bódy Gábornak sem sikerült bejutnia, pedig a rendező még arra is rávette, hogy vállalja el Kazinczy Ferenc szerepét a Weöres Sándor regényéből készült Psychében.
Hogy a szerepre miként bólintott rá, tudjuk, hiszen oly' sokszor idézték már, még ha nem is pontosan ebben a formában vált ismertté: "Jött a kérés. Sütött a nap. És én azt mondtam, hogy igen." A kérdést, amelyre ezt a választ adta, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola egyik pedagógusa tette fel neki 1981. március 25-én. Itt került sor élete utolsó nyilvános szereplésére. Bakonyi Kovács István tanár hívta meg őt egy rendhagyó irodalomórára, miután Pilinszky Kovács Péter fián, Mártonon keresztül jelezte, szívesen felolvas a gyerekeknek verseiből. Az eseményről Pinke Miklós képzőművész készített kordokumentumnak számító fotósorozatot. A költő májusban visszatért Budapestre, és hamarosan elhunyt. Második szívinfarktusa vitte el mindössze 59 és fél évesen.
A kis kötetben a már említett interjúk mellett Pilinszkynek a múzeumban bemutatott művészekkel való kapcsolatáról szóló írásokat olvashatunk, valamint részleteket Takács Imre: Poeta benedictus című írásából, megismerhetjük fehérvári életének legfontosabb helyszíneit, szemezgethetünk a neki dedikált könyvek közül. A főbérlő, Bokros Jánosné részére írott levél különösen aktuális annak fényében, hogy a lakásban nemrég előkerült a költő jegyzeteit és álomleírásait tartalmazó keményfedeles füzet, amelynek híre bejárta az országos sajtót. A kiadványt a szerkesztők jelképesen, a Kőnig Frigyes által linóleumból metszett gyászjelentéssel zárják.
További kapcsolódó anyagok olvashatók a Szent István Király Múzeum blogján: https://szikmblog.wordpress.com/tag/pilinszky-es-fehervar/
A kötet adatai: Izinger Katalin - Pallag Zoltán - Czinki Ferenc (szerk.): Pilinszky és Fehérvár. 2015. június 6 - október 31. ; [Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, Országzászló tér]. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2016. (A Szent István Király Múzeum közleményei. D. sorozat/341.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése