Ha megkérdeznénk 10 embert, mit tudnak Koppány vezérről, a többség valószínűleg az István, a király rockopera valamelyik változata alapján idézné fel csekély ismereteit. Persze ezért aligha hibáztathatunk bárkit is. Egy olyan személyről van szó, akiről szinte semmi biztosat nem tudunk. Így könnyű dolga van annak a szerzőnek, aki arra veszi a bátorságot, hogy történelmi regényben dolgozza fel Somogy urának életét. Vagy mégsem?
Cs. Szabó Sándor néhány éve kísérletet tett erre, és nem akármilyen sikert aratott. Mutatja ezt az is, hogy az eredetileg 2019-ben megjelent regény 2021-ben már a második kiadásnál tart. Valóban keveset tudunk Koppányról, és amit tudunk, azt is csak az utókor ítélete nyomán: a pogány harcos fellázad saját rokona ellen, az ősi jogra hivatkozva feleségül akarja venni az elhunyt fejedelem özvegyét, és a magyarok nagyurává válni, akár harc árán is, ha máshogy nem megy. Végül elbukik, az ifjú Vajk pedig felnégyelteti, és elrettentésül kitűzeti maradványait az ország négy nagyobb várára.
De valóban így történt? Aligha. Ahogy a szerző a kötet utószavában felhívja az olvasók figyelmét, nem lehet hiteles életrajzi regényt írni Koppányról, néhány dolgot azonban biztosan tudhatunk. Egyrészt: nem volt pogány, hiszen a korabeli vezetőkhöz hasonlóan ő is megkeresztelkedett, még ha nem is viselte magán Bizánc jelét - már csak azért sem, mert a keletrómai birodalmat a magyarok is csak rómaiként emlegették -, és még akkor is, ha egyébként tovább élt benne ősei hitvilága. Ahogy a regényből is láthatjuk, ez nem volt egyedülálló, hiszen Gyevicsa, a történelmi emlékezet Géza fejedelme éppúgy áldozott a magyarok istenének, tisztelte a szellemeket, táltosai és tudományos emberei voltak, mint ahogy asszonya, az erdőntúli gyulák véréből való Sarolt is így élte le életét.
Érdekes, milyen történelmi személyek jelennek meg Koppány körül. A szerző, hogy könnyebben el tudja helyezni a családi viszonyrendszerben, Bakay Kornél nyomán a szintén rejtélyes Szár Lászlóval azonosította, Tar Szöréndet pedig Béla/Mihály vezérrel együtt Gyevicsa/Géza fivéreként írta meg, így Koppány a történetben a fejedelem unokaöccse és Vajk unokatestvére. Feltűnik még a szereplők között Vászoly, Béla vezér fia, akit apja halála után Somogy ura a szárnyai alá vesz, valamint Gizella, a regényben "pogány" nevén, Vajkként megjelenő későbbi István király felesége.
A regény cselekménye 972-ben, az abádi révnél kezdődik, ahol az ereje és hatalma teljében lévő Gyevicsa nagyúr válaszút elé állítja az öreg besenyő vezért, Tonuzóbát, aki nem hajlandó megkeresztelkedni a latinok istenére, inkább a halált választja feleségével együtt. Fia, Örkény, az új vezér és unokája, Tomaj a keresztséget választják. Egy évvel később Esztergomban járunk, ahol a 11 esztendős Koppány keresztvíz alá hajtja a fejét, és a László nevet kapja. A keresztszülői tisztséget a nagyúr és a nagyasszony, Gyevicsa és Sarolt vállalják. Apa és fiú a hétmagyarok gyűlésén szembesülnek azzal, hogy a nagyúr saját vére ellenében az idegenekbe helyezi bizalmát, ezért többekkel együtt úgy döntenek, ha eljön az idő, leteszik tisztségéből. Miután Tar Szörénd egy csetepatéban életét veszti, Koppányt emelik utódjául, és megfogadják, hogy majdan nagyurukként ismerik el.
Az ifjú vezér pedig megmutatja, mire képes. Legközelebb 7 esztendővel később találkozunk vele, amikor lovasai élén a nagyúr nevében Szalavárba lovagol, hogy Kál horkát és a vérbulcsú szállások népét meghódoltassa. A várban Aranka úrasszony fogadja, aki neki ígéri feleségül a méhében növekvő lányát. Koppány élete újabb fordulatot vesz, amikor a táborba érkező öreg böszörmény neki ajándékozza a kíséretében lévő furcsa lányt, Topát.
Telnek-múlnak az évek. Koppány ősei nyomán, a nagyúr parancsára a nyugati gyepűk felé, Becs, majd Mölk irányába indul. Útközben megáll Ortahu várában, ahol a gyönyörű asszonnyá érett Sarolttól egy sárkányfog amulettet kap. Újabb 5 esztendő múltán a Bakony völgyében találkoznak ismét, ahol a vezér egy barlangban a sárkány szellemével viaskodik.
Gyevicsa nagyúr ereje egyre fogy, meg kell neveznie az utódját. A nemzetség legidősebb tagjaként Koppányt illetné a nagyúri tisztség, de nagybátyja a nyugati, latin szokásra hivatkozva fiát, Vajkot ülteti a fejedelmi székbe, akinek korábban a bihari területeket, az elhalt Béla herceg örökét adta, unokaöccsét pedig meghagyja Somogyban. Koppány ezt nem hagyja annyiban. Miután feleségül veszi a régen neki ígért Jóleánt, Árpád vére saját vére ellen támad, hogy erővel szerezzen érvényt az ősi jognak. Teszi ezt úgy, hogy asszonya és ágyasa, Manga is gyermeket hord a szíve alatt. Sarolt immár Veszprémnek nevezett várát veszi célba, hogy feleségévé tegye a nagyasszonyt. Az özvegy hallani sem akar az ajánlatról, Vajk seregeit küldi csatába, akik végül legyőzik a lázadó vezért, bár az öreg táltos, Turda a szellemek segítségével kivívott győzelmet ígért neki. Hogy is történhetne másképp?
Talán ebből a rövid, vázlatos ismertetésből is látszik: Cs. Szabó Sándornak Luther élete után érdemes volt a magyar történelem e korai időszakát is megénekelnie. Regénye rendkívül olvasmányos, magával ragadó. Stílusa, szóhasználata jól tükrözi a kor nyelvezetét, bemutatja a kora Árpád-kor gazdag szokás- és hiedelemvilágát, hatalmi viszonyait. A szerző nem foglal állást Koppány mellett vagy ellen, célja csupán az, hogy a rendelkezésére álló csekély mennyiségű adat birtokában egy lehetséges eseménysort alkosson, azaz elénk tárja: akár így is történhetett volna. Az olvasó egyfajta "mi lett volna, ha..." gondolatkísérletet követhet végig.
És mi történt a vezér halála után? Mi lett Vászollyal és a két másik gyermekkel? Erre is van válasz: a történet folytatásában, a Koppány fiaiban, amiről szintén itt, a blogon fogok beszámolni. Addig is, ha még nem tetted, olvasd el az első kötetet! Hidd el, megéri.
A kötet adatai: Cs. Szabó Sándor: Koppány, a lázadó vezér. Második kiadás. Debrecen, Gold Book Könyvkiadó, 2021.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése