János, a szegény gazdag

 

Harsányi Zsolt, a két világháború közötti időszak egyik legnevesebb szerzője rövid, alig öt és fél évtizednyi élete során számos, mára klasszikussá vált művet alkotott, amelyek közül kiemelkednek történelmi regényei. A Horthy-korszak kedvelt írója többek között olyan nagyjaink történetét elevenítette meg könyveiben, mint Petőfi, Madách Imre, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, vagy éppen Hunyadi Mátyás. Aligha van olyan a történelmi regények kedvelői között, aki legalább az egyiket nem olvasta.

A Mathias rex. Hunyadi Mátyás életének regénye 1937-ben jelent meg, majd 1940-ben látott napvilágot ennek egyfajta folytatásaként, két kötetben az önálló műként is kitűnően olvasható Szegény János. Korvin János életének regénye, amelyet a Lazi Könyvkiadó kiadásában vehetett újra kezébe az olvasóközönség, némileg megújult, de az eredetihez lényegében hű tartalommal. A 2016 óta kapható kötet címe: Corvin János jelzi, hogy ez a kiadás a címszereplő nevének eredeti alakját használja, illetve az alcím is értelemszerűen más: Hunyadi Mátyás fiának élete. Immáron egy kötetben, de két nagy részben, a fejezetek tagolását megtartva. Még egy érdekes különbség az eredeti regényhez képest, hogy a szerkesztő az idegen szavakat és kifejezéseket magyarázó, valamint a latin, olasz és német nyelven elhangzó mondatok fordítását közlő lábjegyzetekkel látta el a kötetet.

Aki ismeri Corvin János történetét, vagy rendelkezik legalább egy részével annak a csekély információnak, amit róla tudunk - bár más történelmi személyiségekhez képest ez nem is tűnik annyira kevésnek -, aligha fog meglepődni a kötetet olvasva. A hozzáférhető életrajzokat áttanulmányozva én két olyan elemet találtam, amelyek eltérnek a valóságtól. A regényben János apja temetésére utazik Fehérvárra, amikor értesül arról, hogy a helyi klastromba vonult édesanyja néhány nappal korábban elhunyt. Szép, megindító mozzanat, csakhogy nem igaz, az írói fantázia színezte ki így Edelpeck Borbála történetét, aki fia születése után három évvel férjhez ment Friedrich von Enzersdorfhoz. A házasságból két gyermek született, akiknek nevét nem ismerjük. Mátyás király egykori kedvese 5 évvel élte túl a néhai uralkodót, 1495-ben hunyt el Klosterneuburgban. De mi is lehetne megrendítőbb a régi kedves elhunyta feletti gyászban meghasadó szívnél? 

A másik ilyen eltérés a valóságtól Corvin János életkora. Harsányi 1504-ben, halálának évében 34 esztendősként írja le főszereplőjét, de tudjuk, hogy János herceg mindössze 31 évet élt. A szerző bizonyára ismerte Schönherr Gyula 1894-ben megjelent munkáját, amely 1473-ra teszi Mátyás természetes gyermekének születését. Ha elolvassuk az első fejezeteket, esetleg gondolhatjuk azt, hogy egy 17 éves fiú képtelen ilyen határozottan kiállni a saját érdekeiért, támogatókat gyűjteni maga köré és tárgyalássorozatba bocsátkozni, de azt ne feledjük, hogy egy uralkodó egyetlen életben maradt gyermekéről van szó, aki a királyi koronáért száll harcba. Ráadásul a XV. század végén járunk. Talán Harsányi is úgy gondolta, az olvasónak kétségei támadhatnak. Hogy mi késztette erre a változtatásra, nem tudjuk, de nem is fontos.

Az olvasó szempontjából az a lényeg, hogy megismeri egy apját fájdalmasan korán elveszítő fiatalember küzdelmeit: a királyi címért, saját birtokaiért, a báni, majd a nádori méltóságért, feleségéért. Az ország leggazdagabb emberének harcát apja egykor hűnek mutatkozó embereivel, a Hunyadiak szövetségeseivel, az udvar és az ország legfőbb méltóságaival, sőt, saját családtagjaival. A történet során kibontakozik előttünk a kancellár Bakács - az ismertebb névváltozatban Bakócz - Tamás, Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, Kinizsi Pál, Frangepán Bernát, Szapolyai István, Aragóniai Beatrix, valamint II. Ulászló király alakja és jelleme. 

A mintegy 320 oldalnyi történetben Corvin János folyamatosan váltakozó sikereit és kudarcait követhetjük nyomon, édesapjának elvesztésétől és az özvegy királynéval való kibékülésétől a nagy konfliktusokon és a beteljesült szerelmen keresztül egészen a végső bukásig. Egy végtelenül szomorú história külső szemlélőivé válunk Harsányi Zsolt jóvoltából, amelynek egyetlen lezárása csak a békességet és a mennyei koronát hozó halál lehet. Szegény János, mondhatjuk a szerzővel együtt.