Üveges Hubát még az egyetemen ismertem meg: csoporttársak voltunk történelem szakon. Akkoriban kicsit különös srácnak, jó értelemben vett különcnek gondoltam, és ez a véleményem azóta sem nagyon változott, bár egy kicsit árnyaltabb lett. Huba egy kis somogyi faluban él, mindennapjait festéssel, rajzolással, történelmi témájú videók készítésével, és ami számunkra a legfontosabb: írással tölti. Jól teszi.
Amikor láttam, hogy megjelent az újabb regénye, rögtön jeleztem neki, szívesen írnék róla ajánlót. Ő sem habozott a válasszal. Készségesen a rendelkezésemre állt, és néhány nap múlva már ott volt a polcomon a dedikált példány. A szerző nem bízta a véletlenre a dolgot; videóajánlót is készített A lövészárok hercegnőjéhez, amelyben mintegy kilenc és fél percben bemutatja a regényt. Ami publikus, azt elmondta, itt meg tudod nézni.
Persze ha már elolvastam a könyvet - érdemes volt -, hadd osszam meg én is röviden az élményeimet, pár részletet felvillantva a tartalomból. Ígérem, nem lövöm le a poénokat.
A történet 1918 őszén játszódik, helyszín a Nagy Háború olasz frontja. Ezt a fülszövegből is tudhatjuk. De még mielőtt kezdetét venné az eseménysor, a Prológusban feltűnik egy idős úr, a felesége és két lánya, akik egy fákkal és kövekkel borított vidéken botorkálnak általunk nem ismert úticéljuk felé. Amikor ezt a kétoldalnyi szöveget olvastam, a Ryan közlegény megmentése kezdő jelenete ugrott be. Hogy a szereplők hova jutnak el, az Epilógusból kiderül, de a hasonlatból talán sejthető.
Nos, a címszereplő, Bretzenheim Anna Luiza hercegnő vöröskeresztes ápolónőként a 86. számú frontkórházban teljesít szolgálatot. Az Osztrák-Magyar monarchia arisztokratikus elitjéből érkezve a harctéren találja magát, ahol naponta tömeges méretekben szembesül a halállal, annak minden mocskával együtt. Átéli az emberi szenvedés megannyi kínját, miközben életét kockáztatva próbálja menteni a sebesülteket. Bármit tapasztal, mély istenhite továbblendíti. Itt ismerkedik meg az egykori rohamista Móricz Sándor hadnaggyal, a folyamatos olasz előrenyomulás miatt evakuálandó kórház vezetőjével, aki - romantikus regényről lévén szó nem olyan nagy meglepetés - szimpatikus lesz a számára, és gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt. Ami nem is lenne gond, de Annának bizony már van egy szerelme, akit ide s tova 6 éve, 1912 óta nem látott. Ahogy zajlanak az események, mindkét férfi életéből súlyos titkokat tudunk meg, Anna pedig komoly lelki tusát vív kettejük között őrlődve, miközben Sándorral a lehetetlenre vállalkozva igyekszik a kórházat átmenteni egy távolabbi településre.
A regény műfaji megjelölése, amellyel a szerző látta el: háborús, romantikus thriller. Az előbbi két jelzőt már tisztáztuk, de a thriller kifejezésre érdemes kitérnünk. Annát folyamatos rémálmok gyötrik: szerelmét, Jánost álmában minden éjszaka darabokra szaggatja egy kőoroszlán, majd ezekbe az álmokba egy idő múlva Sándor alakja is beférkőzik. Különös, már-már misztikus dolgok történnek ezekben az éjszakai álmokban. És még egy fontos thrilleres vonás: ezekben a történetekben senki nem az, akinek kifelé mutatja magát. Itt sincs ez másképp. Ezt te is látni fogod, Kedves Olvasó.
A végzett történész és az alaposan felkészült író erénye, hogy művét igyekszik minél hitelesebben beleágyazni a történelmi környezetbe. Huba esetében sincs ez másképp, akár rövid prózai írásairól, akár erről a regényről legyen szó. A kötetben feltűnnek korabeli fegyverek, alakulatok, 1918 forró őszének fontos itáliai helyszínei. Ami számomra meglepetés volt, ám a regényhez szervesen hozzátartozik: ez az egyébként általam szerénynek, csendesnek megismert fiatalember művészi naturalizmussal tárja elénk a lőfegyverek vagy gránát okozta sérüléseket, az erőszakos, kínszenvedéssel teli halált, vagy éppen a testiséget és annak megélését.
Mindent egybevetve A lövészárok hercegnője, bár rövid, rendkívül érdekes és izgalmas olvasmány. S hogy ezt rajtam kívül még hányan gondolják így, az az eladott példányszámokból fog kiderülni. Ami a kötet értékét növeli: a borítót a szerző saját festménye díszíti, és az illusztrációkat is ő maga készítette. Tehát amit a kezedben fogsz, száz százalékban az ő munkája. Ide kapcsolódik az egyetlen, zárójeles kritikai megjegyzésem: a következő könyvhöz érdemes lenne egy előolvasót vagy lektort felkérni, aki nyelvileg és helyesírásilag ellenőrzi a szöveget. Persze ez az én vesszőparipám, amire nagyon odafigyelek, bármit is olvasok. Zárójel bezárva. Biztos vagyok benne, hogy a regény sokak tetszését elnyeri majd.
A kötet adatai: Üveges Huba: A lövészárok hercegnője. Hédervár, Underground Kiadó, 2021.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése