Ha valaki az első világháború magyarországi irodalmát szeretné feldolgozni, nem kis fába vágja a fejszéjét. A helyzete akkor sem lesz könnyebb, ha csak a szakmunkákra koncentrál, hiszen így is monográfiák, tanulmánykötetek és cikkek tömkelegén kell átrágnia magát. Ilyenkor érdemes kisebb merítést választani, ahogy tette ezt 2018-ban megvédett doktori dolgozatában Szőts Zoltán Oszkár, aki értekezésében a Nagy Háborúnak az 1945 előtti magyar történetírásban való megjelenésére fókuszált. A summa cum laude minősítést kapott disszertáció 2020-ban könyv formájában is megjelent, köszönhetően a pécsi Kronosz Kiadónak.
Zolival való szakmai kapcsolatom még 2018-ban kezdődött, amikor először jelentkeztem az általa főszerkesztett újkor.hu történelmi portál recenziós felhívására. Az évek során több történelmi tárgyú kötet ajánlóját volt szerencsém elkészíteni - jelenleg kettő vár megírásra -, amelyeket itt, a blogon is közöltem. Most jutottam el odáig, hogy az ő munkájával is foglalkozzam.
Természetesen minden tudományos munka a feldolgozott témát tágabb összefüggésrendszerbe helyezi. Nincs ez másképp e kötet esetében sem. A szerző egy rövid, ám a könyv terjedelmét tekintve nem elhanyagolható historiográfiai fejezettel indít, amelyben felvázolja az első világháborúra vonatkozó történetírás feltárását célzó eddigi hazai kutatásokat, valamint Jay Winter és Antoine Prost nyomán meghatározza a Nagy Háború történetíróinak 4 nemzetközi és magyarországi generációját, felhívja a figyelmet azok eltérő szempontrendszerére, a nézőpontok változására, a tárgyszerűség előtérbe kerülésére.
A kutatói nemzedékek felsorakoztatása után második nagy egységként a magyarországi első generáció írásműveit taglaló, azokat elemző módon bemutató fejezet, azaz a lényegi téma következik. Ahogy azt az Összegzésben hangsúlyosan olvashatjuk, az első, a háború időszakát átélt hazai nemzedék szerzői számára evidencia a magyar katonák hősiessége, a kiállás a Monarchia mellett, a Horthy-korszak politikai berendezkedésének elfogadása. Ezek az elköteleződések vezetnek a kialakuló vezér- és hőskultusz, valamint a Trianon utáni területi revízió irányába. Az ekkor keletkezett munkák nagy részében megjelenik a tőrdöfés, német kifejezéssel élve Dolchstoss elmélete, azaz, hogy a Monarchia nem veszítette volna el a háborút, ha a hátországban nem indul meg a társadalom fellázítása és a hadsereg bomlasztása. Egyes munkák kerülik ezt a toposzt, és sokkal inkább a külső körülményekre koncentrálnak, míg vannak, amelyek a kettőt ötvözik, belső és külső válságról egyaránt értekeznek az összeomlás kapcsán.
Kutatóként és magánemberként is hozzám az írott műfajok közül az alakulattörténetek és a személyes visszaemlékezések állnak a legközelebb, amelyeket - különösen az utóbbiakat -, ahogy Zoli is figyelmeztet, csak megfelelő forráskritikával szabad és érdemes olvasni. Aki enélkül közelít a témához, annak látásmódját torzítani fogja az emlékiratok érzelmi túltengése, a túlzott lojalitás és az írásokra is nagyban ható korszellem.
Ha már érzelmi töltet, nem feledkezhetünk meg a háború után elszaporodó hősi emlékművekről sem, amelyek szintén a hőskultusz szolgálatában gombamód elszaporodtak a magyarországi településeken, és amelyek egy jelentős részét a termékeny publicistaként is jegyzett egykori katonai vezető, a Horthy-féle berendezkedés iránt elkötelezett Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg jelenlétében, ünnepi beszéde kíséretében avatták fel.
A kötet gazdagon lábjegyzetelt főszövegét záró Összegzést rendkívül részletes, majd' 60 oldalnyi irodalomjegyzék, valamint a konkrét személyek utáni keresést megkönnyítő névmutató követi, és egy rövid angol nyelvű összefoglaló zárja. A bibliográfia a hivatkozott irodalom mellett további elolvasásra érdemes tételeket is tartalmaz, többek között 43, a szerző által jegyzett cikket és tanulmányt. A tartalom és az olvasmányos stílus mellett ez utóbbi is mutatja, az olvasónak nem egy kezdő kutatóval van dolga Szőts Zoltán Oszkár személyében.
A kötet adatai: Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Kronosz Kiadó, Pécs, 2020.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése