Bónizs Róbert egyike azon kortárs történelmiregény-íróinknak, akiket megérintett az Anjou-kor világa. A Borsod és Gömör határán fekvő Dubicsányban élő szerző saját szűkebb hazájának XIV. századi történetébe kalauzol minket első regényében, amely immár hét éve jelent meg a debreceni Gold Book Könyvkiadónál.
A történet címszereplője a diósgyőri kőfaragó, Zétényfi András, aki a királyné egyik kegyencének zaklatásai miatt menekülni kényszerül az udvarból. Sikeresen megszökik, és útja során előbb a szentléleki pálos kolostorban élő szerzetesek fogadják be rövid időre, majd az upponyi Dede-vár megerősítésénél mutathatja meg, mennyire érti mesterségét. Ám útja itt nem ér véget, tovább vándorol, s közben újabb várakat fedez fel magának, s a szerelem sem kerüli el.
A főbb szereplők között a legfontosabbak Perényi Bulcsú, Szád-vár ifjú ura és húga, Villő, valamint a Csorba-kői Bebek László, a jó és a rossz megtestesítői. Persze Bónizs regénye nem lenne annyira izgalmas, ha a rossz csak egy súlyos adósságokkal küzdő, a királyi kincstárba útnak indított ezüstrudakra lecsapó nemesben öltene testet.
A negyedik szál, a vérszomjas sorozatgyilkos, Csikasz és felbujtója, Kazai Frigyes szála adja a regény alapkonfliktusát, amelyet már az első oldalakon megismerünk: Zách Klára megbecstelenítése, apja, Felicián merénylete Erzsébet királyné ellen és a király féktelen haragjában kiadott parancsa a család kegyetlen lemészárlására, no meg Kazai fogadalma, hogy szerelme meggyalázását és halálát megbosszulja. Hogy miképpen akarja ezt végrehajtani, s hogyan végződik a "vállalkozás", a majd' 400 oldalas történetből kiderül.
Amint a szerzői jegyzetben és a kötet végszavában olvashatjuk, hogy minél hitelesebben tudja visszaadni a kor hangulatát, az egyes szereplők vonásait, a valós történelmi környezetet, Bónizs Róbert alapos kutatómunkát végzett a gótikus építészetről, az Anjouk magyarországi uralkodásáról, az ősöktől ránk maradt regékről. Olyan szövegeket használt, mint Arany János költeménye, a Zách Klára vagy éppen a Halotti beszéd. A kötetben egy álidézet is olvasható: a szerző saját tízsoros költeményével kezdi a regényt, "Dubicsányi Bónis, 1331" megjelöléssel. Ezzel mintegy el is helyezi magát a történetben, hiszen krónikásként ő tárja elénk e néhány hónap eseményeit.
Olvasóként és történészként egyaránt magával ragadtak részletes, érzékletes leírásai, legyen szó egy párviadalról, egy templomról, várról vagy a környék erdeiről. A lapokat forgatva szinte már magam előtt láttam a helyszíneket, hallottam a pengék suhanását és összecsattanását. Középkori történethez hűen nem palástolja a szereplők érzései mellett külső tulajdonságaikat sem, teljes természetességgel ír szexualitásról, bűzről, mocsokról, haragról, bánatról, de örömről és élvezetekről is. Nem akar szépelegni, elkendőzni a nyilvánvalót. A regényben minden a szemünk előtt zajlik.
A szereplők egy része valós, más részük kitalált, de kiválóan illeszkedik a korba. A kötetben az ifjú trónörökös, Lajos herceg kísérői között feltűnik Toldi Miklós is, akinek Bónizs Róbert az utóbbi években egy teljes trilógiát szentelt. Szóval ha kíváncsiak vagytok rá, hogyan állítja elénk a jó Bónizs mester a legendás erős vitézt, az ismerkedést ezzel a könyvvel kezdjétek.
S ha András mester és a többiek története az első kötettel véget érne, már akkor sem lennénk csalódottak, hiszen ez akár így is lehetne kerek egész. De a szerző nem elégedett meg ennyivel, és Szent László íja címmel megírta a folytatást, amely 2015-ben jelent meg a Gold Book-nál. Hamarosan erről is olvashattok. Addig is, ha nem tettétek, vegyétek a kezetekbe A kőfaragót. Boltban ne keressétek, már nem kapható. A kiadótól e-könyvben megrendelhetitek, illetve hozzájuthattok a könyvtárban, ha éppen van belőle szabad példány - én majdnem 70 napot vártam rá, és miután kikölcsönöztem, pár nap múlva már újra előjegyzésben volt -, esetleg a szemfülesebbek valamely antikvárium kínálatában fellelhetik. Akkor viszont érdemes lecsapni rá, mert gyorsan elviszik - ez saját tapasztalat.
A kötet adatai: Bónizs Róbert: A kőfaragó. Gold Book Könyvkiadó, Debrecen, 2014.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése