Menjünk az állatkertbe!


Az 1940-50-es években Magyarországon a mai napig meghatározó műfordítások születtek. Korosztályom már Devecseri Gábor magyarításában ismeri Homérosz két legjelentősebb művét, az Iliászt és az Odüsszeiát. 

A kiváló fordító, klasszika-filológus azért már korábban hatott ránk, és erről valószínűleg sokan kellemesebb emlékeket őriznek, mint az általános vagy középiskolás, eposzelemző magyarórákról. Devecseri 1945-ben publikálta Állatkerti útmutató című kötetét. A többnyire négysoros, eredeti humorral megírt verseket tartalmazó könyv azóta számos kiadást megért. Nekünk annak idején a Réber László által illusztrált változat volt meg, a Borsos Miklós rajzait felvonultató könyvet nem ismertem, így az újdonság erejével hatott, amikor a könyvtárban rátaláltam.

A Móra 1972-es kiadása az elsőhöz képest több új verssel egészült ki. Az 1977-es, amihez én is hozzájutottam, darabszámot tekintve a kettő között van, hiszen az eredetinél bővebb, de az öt évvel korábbinál szűkebb merítést ad. A kiadó annak idején hat éven felülieknek ajánlotta, ami egyébként érthető. Bár igaz, amikor a hároméves kislányommal meghallgattuk Halász Judit örökzöld feldolgozását, újra kérte, mert tetszett neki. Miután újra lejátszottam, Koncz Zsuzsa verzióját sem hagyhattuk ki. 

Szóval nehéz megfejteni, kiknek is szól valójában ez a verscsokor, és erre a fülszöveg is ráerősít. Hiszen a kicsik is megtalálhatják benne a maguk szórakozását, de a tinik és a huszonévesek éppúgy, mint a húszon túliak. 10 körül lehettem, amikor legutóbb a kezembe került a könyv, és amikor nemrég harmincas, kétgyerekes apukaként kézbe vettem, ugyanolyan jól szórakoztam a tapírral csókolózó hódon, a tintahalon, aki bezzeg mintahal, szegény Péteren, akit bálnaapja nem enged el a bálba, mert nem nőtt kilométeresre, vagy éppen a zsörtölődő pókon, aki ahelyett, hogy megcsókolná a nejét, még a válási szándékát is bejelenti. Ugyanolyan jól, vagy talán jobban, hiszen Devecseri humora minden korosztály számára más és más oldaláról mutatkozik meg, pedig a szöveg ugyanaz. Ebben rokon vonásokat mutat Romhányi Józseffel és Nepp Józseffel, akik közös munkája, a Kérem a következőt! hamarosan terítékre kerül itt, a blogon.

Addig is olvassatok Devecseri Gábortól, akinek képzeletbeli tortáján február 27-én már a százötödik gyertyát gyújtjuk.


A kötet adatai: Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1977.

 


Megjegyzések