Alabamai történet

 

Már nem emlékszem, mikor láttam először John Avnet 1991-es vígjátékát, a Sült zöld paradicsomot, az viszont határozottan megmaradt róla, hogy remek film. Tizenévesként az ember szereti a könnyed filmeket, így nem meglepő, hogy ennyire megfogott. Persze ebben nagy szerepe volt Kathy Bates és Jessica Tandy játákénak, no meg Mary Stuart Masterson és Mary-Louise Parker alakításának is.

Aztán nemrég a kezembe került az eredeti mű, Fannie Flagg regénye, amelyet itthon Érdemes élni címmel is ismerhet az olvasóközönség. Az Ulpius-Ház kiadásához Nagy Nóra készített kitűnő fordítást. Bár az angol eredetit nem olvastam, a magyar változat lapjain megelevenedtek előttem a jelenetek. Hogy ne befolyásoljon az értékelésben, a filmet nem néztem meg újra a könyv olvasása után. Majd akkor, ha ez az ajánló már kikerült a blogra. 

Tény, hogy Fannie Flagg Evelyn Couch-a, Ninny és Idgie Threadgoode-ja, valamint Ruth Jamison-ja éppúgy magával ragadja az olvasót, mint a nézőt. Az eredeti történethez képest a film nem sokban tér el a kötettől, fő mondanivalója és csapásiránya ugyanaz: bemutatni az alabamai Dél világát, múltbeli főhőseink fiatalkorát az 1920-40-es években, párhuzamba állítva azt egy mai - ez a ma az 1980-as évek közepe - alabamai, negyvenes évei végén és a klimax küszöbén lévő, hízásra hajlamos háziasszony mindennapjaival: ahogy a fogyásért és férje figyelméért küzd, ahogyan összebarátkozik a nyolcvanas özveggyel, aki barátnőjével együtt költözött be az idősek otthonába - átmeneti időre. 

Az első oldalakon megdöbbentő, hogy Mrs. Threadgoode mennyit tud beszélni. A szerző sokáig nem is szólaltatja meg újdonsült barátnőjét, Evelynt, aki férjével rendszeresen látogatja annak édesanyját, de inkább Threadgoode nénivel társalog, már amikor szóhoz jut egyáltalán. Aztán ahogy ismeretségük szépen barátsággá formálódik, ő is egyre többet kérdez, és lassan megnyílik az idős asszony előtt, aki mindenféle jótanáccsal látja el, miközben megszámlálhatatlan mennyiségű süteményt és édességet falnak fel.

A 40-60 évvel korábbi események középpontjában két nő, Idgie Threadgoode és Ruth Jamison áll, akik együtt nevelik Ruth fiát, a balesete miatt mindenki által csak Csonkaként emlegetett, félkarú fiát. S hogy miből élnek? A Birmingham melletti Whistle Stop Feltételes Megálló nevű, kitűnő ételeket, köztük a címadó sült zöld paradicsomot olcsó áron kínáló kisvendéglőt vezetik, amiben a két fekete alkalmazott, Sipsey és Big George nagy segítséget jelent nekik. A rasszizmus mindennapos vendég arrafelé, így amikor Ruth férje, Frank Bennett eltűnik, rögtön őket gyanúsítják a megölésével. Bár a történet korábban sem volt unalmas, itt igazán izgalmas fordulatot vesz.

A regénybeli Whistle Stopon fontos vasútvonalak haladnak át, akárcsak a filmben. A valóság sem tér el ettől. Az írónő számára a mintát a Birmingham-mel szomszédos Irondale városa és az itt működő Irondale Café szolgáltatta. A vasútnak nagy szerepe van hőseink életében, ahogy ez a kötetben hangsúlyosan megjelenik. Gondoljunk csak Buddy Threadgoode szomorú esetére vagy Vonatos Billre, a rendőrség által éveken át körözött fosztogatóra.

A régi és mai történeteket újsághírek színesítik. Több eseményről csak itt olvashatunk, hiszen Mrs. Threadgoode ezekről nem vagy csak keveset beszél. A regény végén egy kis receptgyűjtemény is található, jellegzetes déli ételekkel, Sipsey repertoárjából. Ha első olvasásra nem is mindegyik nyeri el a tetszésünket, egyet-kettőt biztosan érdemes elkészíteni.

Aki kedvet kapott Fanny Flagg más történeteinek olvasásához, néhányat magyar fordításban is elérhet, de akár eredeti nyelven is olvashatja. 

A kötet adatai: Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom. Ulpius-Ház, Budapest, 2006.