Aki olvasta Cs. Szabó Sándor első Luther-kötetét, az biztosan örömmel veszi kézbe a másodikat. A szerző ott veszi fel a történet fonalát, ahol az előző könyvben letette.
Az 1518 és 1546 között játszódó Az igazság és az élet, ha lehet, még az előzménynél is izgalmasabb, hiszen itt bontakozik ki Luther küzdelme az Egyház megújításáért. A wittenbergi doktornak egykori barátaival, támogatóival is meg kell küzdeni, s amellett, hogy komoly kihívások és akadályok tornyosulnak elé, az élete is nagy veszélyben forog. Egyesek őszintén, mások érdekből állnak mellé, megint mások érdekből nem támogatják, sőt, gátolják, és igyekeznek minden eszközzel akadályozni, hogy célját elérje.
Talán nem okozok meglepetést senkinek, ha leírom, hiszen közismert, hogy Bora Katalin oldalán megtalálja életének támaszát, gyermekeinek anyját is. A kettejük közötti párbeszédek és levélváltásaik teszik igazán emberivé Luthert mint a történet főhősét. És pont ez a regény legnagyobb erénye: a reformátor emberi oldalát mutatja be. Éppen ezért bennem nem volt hiányérzet, amikor a könyvet végigolvasva, hiszen az életrajzi kötetek, szakmunkák, filmek kiemelten foglalkoznak a reformküzdelmekkel, a bibliafordítással. Ezekről már sokat olvastunk, hallottunk korábban. Cs. Szabó Sándor célja pedig nem az volt, hogy egy újabb Luther-életrajzot tegyen le az asztalra.
Bár a két kötet így is több mint ezer oldal terjedelmű, ez senkit ne riasszon el az olvasástól. Az idegen szavak megértését alapos szójegyzék segíti, és a függelékben megismerhetjük a fontosabb szereplőket is néhány sorban. A korabeli Wittenberg helyszínrajza mellett az előző kötethez hasonlóan itt is kapunk egy térképet, amely Luther életének fontosabb helyszíneit mutatja meg. Erre rátekintve megdöbbenhetünk azon, mennyit utazott a reformátor élete során, sokszor gyalog, de legjobb esetben szekéren.
Ami számomra szintén jó élmény, hogy az egyes nagy szerkezeti részek elején vagy végén megismerhetjük az eseményeket egy-egy személy szemszögéből, az ő életükön keresztül. A történetben megjelennek olyan alakok is, mint a vallásháborúkban harcoló magyar huszárok, ami egy hazai olvasó számára mindenképpen pozitív. Az események bemutatása történetileg hiteles, persze a részletek olvasóbarát kidolgozása mindig a szerzőn múlik. Az idézetek lábjegyzetelése révén többen kedvet kaphatnak a hivatkozott munkák elolvasásához, legyen az Asztali beszélgetések, a német nyelvű Lutherbibel, vagy éppen Virág Jenő népszerű életrajzi munkája.
És egy jó hír az ajánló végére: a reformáció iránt érdeklődők várhatóan nyáron vehetik kézbe Cs. Szabó Sándor Kálvinról szóló regényét. Természetesen ehhez is lesz majd ajánló, amint a példány megérkezik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése