Királyok, falvak, szerzetesek

 

Közhelyes de igaz: Kapa Mátyás nagy fába vágta a fejszéjét, amikor Cegléd, Kőszeg és Balassagyarmat regénye után belefogott Budapest második és harmadik kerülete történetének megírásába. 

A szerző nem egyszerűen eseménytörténetet ad a kezünkbe a könyvvel; a hajdani Budafelhévíz, Gercse, Nyék, Budaszentlőrinc, Szentpéter és Óbudaörs krónikája egy családregény lapjain jelenik meg az olvasók számára. Három korszak, 140 év históriáját ismerhetjük meg a tatárjárás utáni időktől Nagy Lajos király országfelajánlásáig. Bár az események nagy része valóban megtörtént, a főbb szereplők nagy része kitalált személy.

Az első történet 1242-ben, a tatárok elvonulásával veszi kezdetét. Zádor fia András, a Szent István Lovagrend felhévízi rendházának perjele a környéket járva a közeli Nyéken egy fiút talál. Máté jó segéderőnek bizonyul, és hamarosan bekapcsolódik a rend életébe is. Közben András perjel titkos megbízatást kap a királytól, így társaival útnak indul, hogy küldetését teljesítse. Hazatérte után élete nem várt fordulatot vesz.

A második rész 1302-ben veszi kezdetét. III. András, az utolsó Árpád-házi király halála után az országban trónviszály dúl. Az ifjú Anjou herceg, Caroberto, azaz Károly és a cseh Vencel, majd a bajor Ottó között ádáz trónviszály dúl. Közben Buda már évtizedek óta egyházi átok alatt áll, amit a pápa, VIII. Bonifác az új helyzetben is fenntart, mivel a város vezetése az általa is támogatott Károly ellenében a másik két trónkövetelőt támogatja. A helyzet sürgős megoldásra vár, és ezt csak komoly véráldozat árán lehet elérni. A történet legfontosabb szereplői a felhévízi borkereskedő Bálint és fia, Ádám, akik kapcsolatban állnak a stefanitákkal és rokonságuk révén a Gercseikhez is szoros szálak fűzik őket.

A harmadik, befejező részben Nagy Lajos király uralkodásának utolsó évtizedében járunk. Felhévízi Benedek a megörökölt borgazdaság bevételeiből rengeteget költ szenvedélyére: pincéjében laboratóriumot alakít ki, ahol különböző folyadékokkal kísérletezik. Fiát, Andrást a stefanitáknál taníttatja, hogy komoly tudós váljon belőle, ám Pál perjel nagy bánatára a rend bezárni kényszerül az iskolát. Az ifjú a szentpéteri plébánia tanulói közé kerül. Eközben Budaszentlőrinc pálos kolostorában a király fontos ígéretet tesz András perjelnek. 

Mindhárom történetben lényeges a szerelmi szál, az események mellett pedig közelről, részletesen megismerhetjük az azokat alakító vagy éppen elszenvedő egyes szereplőket. A kötet végén elhelyezett függelékben a regény valós hátteréről olvashatunk: az egyes részekre vonatkozó helytörténetről, a stefanita és a pálos rendről, a hiteles helyekről, politikai és hadi eseményekről. A könyvet a felhasznált irodalmat felsoroló jegyzék zárja. Ebből a két részből is látható, hogy Kapa Mátyás alapos kutatást végzett a regény- valószínűleg egy hosszabb regényfolyam, sorozat első részének - megírásához.

 

A kötet adatai: Kapa Mátyás: Budai krónika. 1242-1382. Hystoricum Kiadó, Budapest, 2022.

Megjegyzések