Ha egy televíziós kvízjátékban feltennék a kérdést, hogy kit nevezünk a legnagyobb magyarnak, valószínűleg nemcsak a játékos, hanem a közönség túlnyomó része is rögtön rávágná: gróf Széchenyi Istvánt. Azt már viszont jóval kevesebben tudnák megmondani, miért is kapta ezt a jelzőt, és egyáltalán hogyan vált belőle korának egyik legkiemelkedőbb közéleti-poltikai személyisége.
Bakóczy Sára legújabb regényében ezt tárja fel számunkra a címszereplő, Crescence alakjára összpontosítva, az ő szemszögéből. A történet középpontjában tehát az osztrák főnemesi családban született Seilern-Aspang Crescence grófnő, az ifjabb gróf Zichy Károly harmadik felesége áll, aki férje 1834-ben bekövetkezett halála után a nála 8 esztendővel idősebb Széchenyinek fogadott örök hűséget. S ezt nem csak fogadta, de meg is tartotta.
Hogy mennyire volt hűséges első férjéhez, akinél 21 évvel volt fiatalabb, a regényből kiderül. Annyit azért hadd áruljak el: fizikailag soha nem csalta meg a férfit, aki 1819-ben megkötött frigyük idején már kétszeres özvegyember és hétgyermekes apa volt. Széchenyivel folytatott viszonya a Zichy Carl-lal eltöltött 15 év alatt inkább elmélyült barátság, érzelmileg felfokozott kapcsolat volt. Így volt ez akkor is, ha a szerző - joggal - felhívja az olvasó figyelmét Crescence boldogtalanságára. Az asszony ugyan nyolc gyermeket szült a férjének, akik közül sajnos egy nem maradt életben, ám soha nem vonzódott hozzá, testi kapcsolatukat, ahogyan házasságukat is, egyfajta önként vállalt kényszernek tekintette. Furcsa kifejezés, de talán így lehetne legjobban leírni.
Bakóczy Sára persze hangsúlyozza, hogy a saját anyanyelvével éppen ismerkedő gróf és a magyar nyelvet kezdetben csak hírből ismerő, az arisztokrácia hagyományait követve németül és franciául társalgó s levelező grófné között kibontakozó kapcsolat lett volna Széchenyi reformtörekvéseinek egyetlen mozgatórugója. Nem csak ezért lépett a tettek és a hazafiság mezejére, hiszen az ország elmaradottságát megtapasztalta a mindennapokban, utazásai során - nem véletlenül ábrázolták karikatúrákon folyton utazó emberként. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az asszonynak kiemelkedő szerepe volt ebben a munkában, elég csak a Magyar Tudományos Akadémia címere megalkotásának a regényben szereplő és a szerzői utószóban is hangsúlyos jelenetére gondolni.
A történet maga 1814. október 18-án kezdődik, amikor a csintalan bakfis társnőivel átszökik az apácazárdából a szomszédos Metternich-villa kertjébe, s kerek 20 esztendővel később, Zichy gróf halálával és Széchenyi hazaérkezésével, illetve - ezt az alcím is elárulja - a két szerelmes jegyespárrá válásával ér véget. Megismerkedünk a Napóleon két száműzetése közötti bécsi konferencia társasági életével, a szalonokkal, az arisztokrácia szerelmi életével, aztán a magyarországi viszonyokkal, a vidéki hétköznapokkal, a pozsonyi országgyűlésen történtekkel, ott vagyunk a reformkor kezdeteinél, sőt, a divat változásaiba is bepillantást nyerünk.
Hadd idézzem a szerzői utószó legfontosabb megállapítását, mivel szerintem ez foglalja össze legjobban, miről is szól a kötet: "Crescence nem huszonegyedik századi nő, és a Széchenyivel való kapcsolata nem huszonyegyedik századi történet. De talán nem minden tanulság nélkül való felidézni egy olyan kort, amikor a becsület, kötelesség, erény szavaknak életeket befolyásoló súlyuk volt. Mikor az arisztokrácia gondtalannak tűnő (és többi társadalmi réteghez képest valóban gondtalan) életében is súlyosabbak voltak a dolgok, mint manapság: a házasságok egy életre szóltak; és aki gyermeket várt, számolnia kellett a halállal. Az idő sokkal lassabban folyt: kocsival menni nem volt gyorsabb, mint gyalog; távollévővel kommunikálni kézzel írott levélben lehetett, amelyek kézbesítése bizonytalan volt és napokig tartott."
Széchenyi és Crescence közös története a való életben még 1861-ig, a gróf haláláig tartott - a grófné 1875-ben hunyt el -, és Bakóczy Sára regénye is folytatásért kiált. Bízom benne, hogy hamarosan ezt is olvashatjuk majd.
A kötet adatai: Bakóczy Sára: Crescence. Széchenyi menyasszonya. Gold Book Kiadó, Debrecen, 2021.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése