Az első történelmi regény, ami a magyar iskolás gyerekek kezébe kerül, általában az Egri csillagok. Gárdonyi munkája azonban alig készülhetett volna el, ha a 16. század legismertebb vándorlantosa, Tinódi Sebestyén nem írja meg kitűnő versezetben az 1552. évi diadal, a várvédők hősies küzdelmének történetét - két változatban.
Tinódi alakját jelentőségéhez képest mégis elhanyagolta a szépirodalom, legalábbis eddig. Egyetlen szerző írt korábban regényt róla: Horváth Marietta 1988-ban. A vándorlantos megjelenése után 34 év telt el, mire az olvasók kézbe vehették a következő róla szóló életrajzi ihletésű könyvet, Cselenyák Imre nemrég megjelent kötetét.
A Hej, Tinódi! cselekménye több szálon fut: a kerettörténetben a mester 1555 novemberében Sárvárra érkezik, hogy Cronica című művét felajánlja Nádasdy Tamás nádornak. Mivel a vár ura nem tartózkodik otthon, a deák várakozni kénytelen, s e kényszerű időtöltés közben elmeséli életét egy Mári nevű szolgálólánynak. Nem akármilyen kalandok tárulnak az olvasó elé a gyermekkortól a pécsi diákéveken át a török elleni küzdelem jegyében töltött érett felnőttkorig. Valóban küzdelem volt ez a javából, hiszen a lantos, vagy ahogy a könyvben többször olvashatjuk: lutinista előbb fegyverrel szállt szembe az országot elfoglaló hódítókkal, majd sérülése után hangszerével és dalaival a harcra buzdított. Vitézi történeteket, diadalokat és vereségeket szedett énekelt, lanttal kísért versbe, s élete fő művét, egyetlen megjelent könyvét is a végvári vitézeknek szánta tiszteletadásul és buzdításképpen.
Persze a vándorlantos élete sem csak a dalszerzésről és az országjárásról szól. Sebő mester a magánéletéről, családjáról és a női nemmel való kalandjairól is mesél Márinak, aki izgatottan hallgatja a történeteket. Főhősünk a királyi Magyarországot, a Hódoltságot és Erdélyt járva katonákkal, várkapitányokkal és magasrangú emberekkel is megismerkedik. Bár vándormuzsikusként, énekmondóként meglehetősen ismert, gyakran nélkülözni kénytelen, s ezt dalai végén is megjegyzi, sőt, felesége is eléggé rideg módon bánik vele. No persze, aki elolvassa a regényt, a végére némileg megérti a házsártos Kata asszonyt is.
Cselenyák Imre regényének nagy erénye, hogy Tinódi élete mellett korának hazai történelmi hátterét is bemutatja, valós eseményeket és kortársakat állít a cselekmény középpontjába, amellett, hogy hűen tükrözi vissza a korabeli nyelvzetet, szépíróként pedig a fikció eszközét is remekül használja. A történetet Szibler Gábor történész, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársának rövid életrajzi összefoglalója egészíti ki. A regényben előforduló személyek, idegen szavak és régies magyar kifejezések egy jegyzékbe kerültek, illetve a felhasznált irodalomról is tájékozódhatunk. Ez utóbbi egyfajta kedvcsinálóként, kiinduló pontként szolgálhat azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a kor és Tinódi személye iránt.
A főszöveg és a mellékletek mellett dicséretet érdemel a borító is. Oláh Gábor munkája vonzza a tekintetet, és olvasásra ösztönöz. No meg arra, hogy az ember elkezdje kibetűzni a háttérként szolgáló kéziratos dalszöveget.
A kötet adatai: Cselenyák Imre: Hej, Tinódi! Helikon Kiadó, Budapest, 2022.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése