Átültetett évelők


Az, hogy Lackfi János és Vörös István népszerű szerzők, abból is látszik, hogy könyveikre óriási a kereslet, akár egyéni, akár közös munkáikról van szó. Így jártam én is, amikor első közös vállalkozásukat, a 2009-ben megjelent Apám kakasát szerettem volna megszerezni a könyvtából. Persze nem adom fel, amint elérhető lesz, már megyek is érte. Gondoltam, amíg ez megtörténik, elolvasom a Csavard fel a szöveget című kötetet. És nem döntöttem rosszul.

A 2016-ban publikált anyag egy remek dalszöveg-gyűjtemény, azzal a különlegességgel, hogy magukat a szövegeket Lackfi és Vörös sajátos interpretálásában olvashatjuk. A legnépszerűbb táncdalok, klasszikus beat- és popslágerek mellett az operett és az underground is képviselteti magát. Az új köntösbe bújtatott, néha erősen átfazonírozott szövegek a szerzők, illetve előadók betűrendjében következnek egymás után, a Beatrice Nyolc óra munkájától a Záray-Vámosi házaspár Köszönet a boldog évekért című örökzöldjéig. A kettő között 50 további újragondolt mű sorakozik, tehát egyfajta "Minden hétre egy dalszöveg" válogatást tarthatunk a kezünkben. Ezek között van, amelyik címében vagy témájában hasonlít az eredetire, ám a legtöbb teljesen eltér a feldolgozottól. És van egy olyan textus is, ami duplán kivétel: az Öreg néne bőrzekéje. Ez egyrészt nem egy dalszöveg, másrészt már magát az átiratot is egy paródia ihlette: Fazekas Anna verses meséjét az Irigy Hónajlmirigy ültette át egy vértől csöpögő, fekete humorral átszőtt sztoriba.

És ha már a hasonlóságokról és különbségekről írtam: majdnem mindegyik szöveg mögé megpróbáltam magamban odatenni a dallamot. Sokszor elképzeltem, hogy az eredeti előadó énekli Lackfi és Vörös szerzeményét. Persze ritmikájában nem mindegyik illeszkedik az originál slágerhez, nem mindig jön ki a szótagszám, de ez egyáltalán nem baj, sőt. Ebből is látszik, hogy a két szerző nem ragaszkodott görcsösen a feldolgozott dalokhoz, nem azokat akarja visszaadni. Így sokkal jobban érvényesül a saját, karikaturisztikus szerzői stílusuk. És szerencsére a többségében a Fortepan gyűjteményéből származó, Szabó Imola Julianna által kiválóan megszerkesztett fotók sem ezekhez idomulnak. 

A kötet kétféleképpen olvasható. Ha valaki szeretné gyorsan ledarálni, mint egy sorozatot, egy szuszra végigpörgetheti, de az élmény akkor az igazi, ha meghallgatja az eredeti dalokat. Már csak azért is, mert valószínűleg nem mindenki ismeri az összeset. Bevallom, egy-kettőnek én is utánanéztem, mert még a dallam sem volt meg, a szöveg meg pláne nem. Szóval összességében az jár jobban, aki nemcsak olvasmányélményt szeretne, hanem egy kis zenés nosztalgiára is vágyik. Csak vigyázzunk a dallamtapadásra! 


A kötet adatai: Lackfi János - Vörös István: Csavard fel a szöveget. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2016.

 

Megjegyzések