Hajsza a világ végéig

 

Bíró Szabolcs neve nem ismeretlen a blog olvasói számára. A fiatal író az Anjouk-sorozat lévén lett ismert, ám szakmai munkásságában a 2014 tavaszán megjelent Ragnarök volt az első nagy siker, amivel már letette a névjegyét a kortárs irodalmi közegben. A kötet most az Athaneaum Kiadó gondozásában látott napvilágot - egy nagy külső-belső megújulás után.

A történet a 9. századi Skandináviában és a legnyugatibb földön játszódik. Egy kis svéd falut, Eldhärdet egy, a semmiből feltűnő sárkány porig égeti, és csak huszonhárom férfi marad életben, köztük Kilencujjú Gudleif, aki a bestiát üldöző csapatot vezeti, Visbur, a halott jarl fia, Yxsmed, a baltakovács, Thorleif, a fiatal harcos, Skamkell, a fegyverkovács és Hallbjörn, a berserker. A társak útra kelnek, hogy megtalálják az ősi regék rémét, Nídhöggöt, aki elhozza a világ végét, a rettegett Ragnarököt. 

Hőseink korábbi életét útjuk során ismerjük meg. Lassan kiderül, hogy mindegyikük múltjában vannak sötét foltok, olyan történetek, amikről nem akarnak beszélni, sőt, titkolják. A kötetben sok a jellembeli fordulat és csavar, újabb alakok jelennek meg, és közben a szereplők száma hol több lesz, hol kevesebb. Hiszen ez egy kegyetlen világ, pláne egy sárkánnyal, vérengző üldözőkkel és más fenevadakkal súlyosbítva. 

A kegyetlenség és a sötétség mellett a regény másik fontos eleme a misztikum. Nídhögg üldözői és az őket követő, sebezhetetlen Thorsten, valamint fegyveresei saját koruk emberei, hitükben, öltözetükben, szokásaikban. És bár egy századok óta eltűnt (?) rejtélyes fegyvert őriznek, a medvelovas Rolf és társa, Mesteljan sem az időtlenségben élnek. 

A Ragnarök azért nagyon jó könyv, mert Bíró Szabolcs úgy szövi bele a mesékbe, történetekbe és a regény cselekményébe az északi mitológia elemeit, hogy azok szervesen illeszkednek a szövegbe, nagyon jó helyen idéz bizonyos részleteket, és egyik sem lóg ki a környezetéből, sőt, nagyon jól belesimul. Erre jó példa Bernáth István és Tandori Dezső Edda-fordításainak használata.  

Ami a külső-belső megújulást illeti: a szöveg rendezése mindenképpen jót tett a kötetnek. Bár az első kiadás is remek olvasmány, a második még erősebb, és különösen értékes, hogy a szerző maga írja le az utószóban a változtatás okait, felvázolva közben 2007 és 2022 közötti írói pályaívét. Szinte hihetetlen, de Szabolcs mögött már 15 év szakmai munka van. Hogy a külsőről is írjak, mindenképpen szeretném kiemelni a borítót és a grafikát. Bodnár Balázs, Földi Andrea és Drótos Szilvia munkájának köszönhetően a Ragnarök végre úgy néz ki, ahogy a szerző mindig is szerette volna. És kell-e ennél több? Talán az, hogy az olvasók is szeressék. Márpedig a visszajelzések alapján már most is nagyon szeretik.  

Annak idején is megfogalmazódott bennem a gondolat, és most, az új kiadást olvasva megint: milyen jó lenne még pár ilyen regényt olvasni Bíró Szabolcstól. Persze ha ezek csak valamikor 10-15 év múlva, az Anjouk zárása után jelennek meg, az se gond. Megvárom, mert érdemes lesz.


A kötet adatai: Bíró Szabolcs: Ragnarök. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2022.

Megjegyzések