Ahogy olvasom az Abszolút töri sorozat köteteit, egyre biztosabb vagyok benne, hogy a Pagonynál nagyon jól döntöttek, amikor elhatározták: megmutatják a 10 éven felüli fiataloknak a történelem izgalmas oldalát. Ehhez remek szerzőket is találtak, köztük Mészöly Ágnest, aki A királyné violája című regényt jegyzi.
A gyerekek már egészen kicsi korukban gyakran hallanak meséket az igazságos Mátyás királyról - hogy mi a történelmi valóság, és miért alakulhatott ki ez a toposz, azt elolvashatjuk egyebek mellett Návai Péter utószavában -, olyan történettel viszont aligha találkoztak korábban, amelyben maga a király éppen csak egy pillantásnyi időre jelenik meg, ráadásul hőseink csalódnak is a személyes találkozás során, hiszen ők is úgy képzelték el őt, mint a mesékben. No de ez legyen a legnagyobb baj, hiszen Martin, Betti és Kende életreszóló kalandot élnek át, amikor 1487-ben a budai udvarba csöppennek az iskola ősöreg platánjának gyökéralagútján át. Ráadásul nem is akárki lesz a kísérőjük: maga Corvin János, azaz Janó, a király egyetlen gyermeke. Ez a történet azért is jó, mert szegény hercegről nem sok vidámat olvashattunk eddig.
Aki már olvasott Abszolút töri könyvet, nagyon jól tudja, hogy a regények főszereplőinek nem szimpla időutazásban van részük. Már a sztori elején belekeverednek valamilyen izgalmas, sokszor életveszélyes kalandba. Feszültségben ezúttal sincs hiány, hiszen a fiúk és az ifjú hölgy mindjárt két ügyben is nyomozni kénytelenek. Egyrészt meg kell találniuk egy ellopott hegedűt Beatrix királyné számára, másrészt meg kell tudniuk, ki akar merényletet elkövetni egy igen magas rangú vendég ellen. Persze a múltat nem változtathatják meg, ez a legfontosabb szabály. Közben megismerik a kor divatját, sajátos nyelvezetét és étkezési szokásait, ráadásul ők maguk is az érdeklődés tárgyává válnak.
Mészöly Ágnes regénye fantáziadús, miközben a szerző nagyon jól beépíti a történetbe a kor ismert alakjait, köztük Kinizsi Pált, feleségét, Magyar Benignát, a gyermek érsek Estei Hippolitot, Galeotto Marziót, Dzsem szultáni herceget és másokat. A fikció és a valóság találkozásával olyan környezetet teremt a szereplők számára, amelyben az olvasó is otthon érezheti magát. A külcsínért a borítót tervező Bernát Barbarát, a belbecsért pedig Rét Viktória szerkesztőt is dicséret illeti.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése