Volt egy tervem, ami egy ideig működött is: nem egyenként olvasom Bíró Szabolcs regényfolyama, az Anjouk köteteit, hanem trilógiánként. Az első hat könyv után 2021-ben megvettem a hetediket, A birodalom urát, és feltettem a polcra, hogy ha majd a kilencedik is meglesz, leveszem, elolvasom. Aztán az Athenaeum Kiadónál ezt egy kicsit máshogy gondolták. Egy szép napon megérkezett a legfrissebb, a nyolcadik rész egy példánya. Így A birodalom ura lekerült a polcról, hiszen előzmény nélkül nem érdemes bemutatni a Dél pörölyét. És bár az előző két trilógiáról eddig még nem írtam - majd ezt is pótolom valamikor -, talán így is érthető lesz az ajánló.
Szóval: 1342-ben járunk, abban az esztendőben, amikor Anjou Károly király négy évtizednyi uralkodás után örökre lehunyja szemét, utóda pedig kamasz fia, Lajos lesz. A birodalomnak tehát új ura van, ami komoly változásokkal jár. Persze ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését. Különösen azoknak, akik kiszorulnak örökérvényűnek gondolt magas tisztségeikből.
A dubicai várúr, Bátor Szilárd részt vesz Károly király székesfehérvári temetésén, nem is akármilyen szerepben, és a városban van Lajos koronázásakor is. Délre visszatérve tovább irányítja birtokai életét, ám a változások őt is elérik. Fel kell tárnia egy súlyos titkot legfontosabb bizalmasai előtt, és szembe kell néznie múltjával. Szedett-vedett kompániája közben bővül, különös tagokkal, ami számára egyáltalán nem szokatlan. Az egyikük egy Itáliából érkezett fiatalember, aki orvosi tanulmányait félbehagyta, a másik egy bivalyerős bihari férfiú, aki dühében elhajít egy malomkövet, és gyilkossá válva menekülni kényszerül. Az ő alakja nem pontosan úgy jelenik meg a regényben, mint Arany Jánosnál vagy Bónizs Róbert immár négyrészes sorozatában, de Szabolcs nagyon jól igazítja a történethez a szereplő sorsának alakulását.
Közben Nápolyban is zajlanak az események. Anjou András herceg trónigényét többen megkérdőjelezik, feleségét, Johannát helyezve előtérbe. A politikai gépezet beindul, és ebben a herceg magyarországi családjának is komoly szerepe van. Míg a tárgyalások folynak, Lajos király seregeket szervez, hogy biztosítsa hatalmát, bizonyítsa rátermettségét. A harcokból Szilárd is kiveszi a részét. Katonaként újra szembesül azzal, hogy a halál bizony nem válogat, az ellenség pedig bármilyen eszközt bevet a győzelemért.
Ahogy a bihari legény kapcsán, a szerző az utószóban több okból is kitér a valóság, azaz a történelmi események és a regényben leírtak, a fikció közötti viszonyra. Ne feledjük, hogy a regény, még a történelminek nevezett is, fiktív műfaj, aminek legnagyobb értékét az írói kreativitás és fantázia adja. Szabolcs könyvei esetében ehhez még hozzájárul kiforrott stílusa, sokszor humoros szófordulatai és a korhoz illeszkedő, de attól azért egy kicsit mégis eltérő nyelvezete. Olvasottságát nemcsak a kötetben közölt irodalomjegyzék bizonyítja, hanem megfeszített munkájának végeredménye is. A birodalom ura az Anjouk sorozat többi kötetéhez hasonlóan kemény kötésben, Földi Andrea által tervezett, Bodnár Balázs grafikájával díszített védőborítóval csalogat az olvasásra. Az élmény, mint mindig, garantált.
A kötet adatai: Bíró Szabolcs: Anjouk. VII. rész. A birodalom ura. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése