Járt-e valaha Sandro Botticelli Magyarországon? Nos, ha Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária feltevése helytálló, a válasz: igen, méghozzá Esztergomban. A firenzei mester készíthette Vitéz János érsek dolgozószobájában a négy reneszánsz erényt ábrázoló freskók egyikét.
Schmöltz Margit lokálpatrióta regényíróként ennél tovább megy, és ezt szépíróként bátran megteheti. Ismét lakóhelyét választotta legújabb műve, a Botticelli szerelmei. Hársfakánon színhelyéül, ahol az ifjú művész nem egy, hanem egyenesen mind a négy erényt megfesti, modelljei pedig az érseki palotában lakó hölgyek: egy konyhalány, egy feleség és mostohalánya, valamint egy apáca. Ők testesítik meg az igazságosságot, a mértékletességet, az erőt és bátorságot, valamint a bölcsességet. A történetszövés szempontjából jó döntés volt Margit részéről, hogy nem sorrendben meséli el a festmények születésének történetét, illetve azt, ahogy a négy nő Botticellivel találkozik, és beleszeret. Mert mind a négyen beleszeretnek, de sorsuk ezt követően nem egyformán alakul. Nem is alakulhat egyformán, ha mindannyian ugyanazért a férfiért epekednek.
A regényben és a négy történetben a szerelem különböző formáit ismerhetjük meg. A plátóit, a beteljesültet, a többször beteljesültet, lelki és testi értelemben is. Öröm és bánat, vidámság és szomorúság, születés és halál egyaránt megjelennek a szereplők életében, szűkebb vagy tágabb környezetükben. A történetszálak több ponton találkoznak egymással, több karakter révén. Szinte senkiről nem mondható, hogy a cselekményben csak mellékesen, villanásszerűen jelenik meg. Ugyanígy fontos szerepük van a már az alcímben felbukkanó hársfáknak, egyáltalán: a természetnek. Aki ismeri a szerző korábbi munkáit, tudja, hogy az adott korhoz és helyszínhez kötődő neves alakok mellett regényeiben az orvoslástörténet, a táplálkozás, tisztálkodás és a testiség mint az élet meghatározói, kiemelkedőek.
Visszakanyarodva a dramaturgiára, érdekes, hogy a négy történetből az első hármat egy külső szemlélő nézőpontjából ismerhetjük meg, míg a negyediket a főszereplő maga mondja el. Ez az ő személyes története, mintha egyfajta vallomás, egy hosszú gyónás lenne, ami még emberibbé teszi számunkra az egészet. A történetek nyelvezete és stílusa jól illik a korhoz és a helyhez, amikor és ahol játszódnak - persze olvashatunk a szerző által alkotott kifejezéseket, és egy évszázadokkal későbbi gyermekvers sorai is felbukkannak a szövegben -, mégsem kell szótár a megértéséhez. Persze néhány kifejezés azért így is magyarázatra szorulhat, amiben egy rövid jegyzék segíti az olvasókat. No de milyen regény az, amelyben az ötvenes számot magyarázni kell? Egy Schmöltz Margit-féle regény, ahol ennek a szövegben elrejtett számnak is jelentősége van, még ha nem is a történetek miatt. Jelzem, megtaláltam. És hadd kezdeményezzek én is egy játékot! A kötetben szerepel Margit egy másik, szintén Esztergomban játszódó regényének címe. Ha megtaláltad, jelezheted.
A szómagyarázatok mellett a kötetben helyet kapott egy névmutató is, benne például Galeotto Marzióval, Müller mesterrel, avagy Regiomontanus-szal és Szécsi Dénessel, valamint egy forrásjegyzék azoknak, akik szeretnének jobban elmélyülni valamelyik érintett témában. Hogy a regényben mi a valóság és mi a fikció, megtudhatjuk a szerző jegyzetéből.
A könyv borítóján a dombornyomott felirat alatt Botticelli talán legismertebb műve, a Vénusz születése részlete látható. A női alak nyaktól lefelé jelenik meg - nem véletlenül. A szöveg gondozását, alapos szerkesztési munkáit Békési József végezte el. És bár ez a regény kerek egész, lezárt, ezért folytatása nem várható, biztos vagyok benne, hogy olvashatunk még izgalmas és érdekes munkákat Margittól.
A kötet adatai: Schmöltz Margit: Botticelli szerelmei. Hársfakánon. Gold Book, Debrecen, 2023.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése