Nemrég láttam a Netflixen egy dokumentumfilmet arról, hogyan készült a dán rendező, Bille August idén bemutatott mozija, az Ehrengard. Egy csábítás története. Az alkotás érdekessége, hogy Anders Frithiof August forgatókönyvét Margit dán királynő javaslatai alapján tökéletesítették, és az uralkodó dekupázsait felhasználva lett teljes a jelenetek látványvilága. Az eredeti mű pedig, ami az egészet ihlette, Karen Blixen azonos című, utolsó elbeszélése. Persze ahogy az lenni szokott, a könyv és az adaptáció több ponton eltér egymástól, a végeredmény viszont remek mindkét esetben.
A Blixen bárónő által megírt, de már csak halála után, 1962-ben megjelent 18. századi történet elbeszélője egy idős asszony, aki dédanyjától, Gassner grófnőtől hallotta az eseményeket. A középpontban a Fugger-Babenhausen nagyhercegi ház áll, amely, bár rendelkezik trónörökössel, az ifjú Lothar herceg csekély érdeklődést mutat a hölgyek iránt. Édesanyja, a nagyhercegné szeretné bebiztosítani fia hatalmát és az örökösödést, amihez feleségre és unokára van szükség. A nagyherceg ugyanis már nem ereje teljében lévő fiatalember, az Úr bármikor magához szólíthatja. Itt jön a képbe a híres, az udvarban és a nők körében is népszerű festőművész Cazotte, aki megbízást kap, hogy szemelje ki a herceg jövendőbelijét, és érje el, hogy a lány beleszeressen az ifjúba. A dolog jól sikerül, sőt, mondhatni túl jól. A fiataloknak el kell rejtőzniük a kíváncsi tekintetek és a pletykák elől. A rosenbadi kastélyba utaznak egy kisebb személyzettel, amelynek az orvos mellett Cazotte és az ő javaslatára a nemes hölgyek közül kiválasztott Ehrengard is tagja. A festő nem véletlenül javasolja a schreckensteini kastélyban nevelkedett lányt társalkodónőnek. Szeretné elnyerni a kegyeit, bármi áron. Hogy sikerül-e neki, vagy felsül, azt megtudjuk a harmadik fejezet végére.
A Polar Könyvek sorozatban megjelent kötet Kertész Judit fordításának köszönhetően szórakoztató olvasmány, kalandregénybe illő fordulatokkal.
A kötet adatai: Karen Blixen: Ehrengard. Egy csábítás története. QLT Műfordító Bt., Budapest, 2010.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése