Kinek a bűne?

Závada Pál regényeiben benne van a 20. század a maga teljes valójában. 2016-ban egy rövid, ám súlyos kötete látott napvilágot a Magvetőnél. Az Egy piaci nap egy kitalált nagykunsági faluban, Kunvadason játszódik 1946 késő tavaszán-nyarán. A történet középpontjában a helyi zsidóságot sújtó pogrom áll, amelyet Hadnagy Sándorné, a helyi tanár feleségének elbeszéléséből ismerhetünk meg, hasonlóana községben ekkor történt más eseményekhez.

Hadnagy Sándort, az egykori leventevezetőt bíróság elé állítják a II. világháborúban állítólag elkövetett bűntettek miatt. Neje, Mária betekintést nyújt számunkra a tárgyalás folyamatába, férje és vádlott-társai sorsának alakulásába, abba, milyen rágalmakat zúdít rájuk a sajtó, hogyan nyilvánulnak meg az ügyben a pártok, és miként befolyásolják a közhangulatot. A gyilkos indulatok ugyanis nem függetlenek az országos politikai viszonyoktól, a kisgazdák, kommunisták, szocdemek és parasztpártiak egymás közötti ellentéteitől. Olvashatunk arról, milyen eszközökkel akarják megragadni Rákosiék a hatalmat, kiiktatni elenségeiket, a nép, a gazdaság és a bevezetés előtt álló forint legfontosabb védelmezőinek szerepében tetszelegve. Mindeközben a haláltáborokból hazatért, megmaradt zsidóság nagy részét osztályszempontok alapján megbélyegzik, tüntetéseket szerveznek az árdrágítók, az állítólagos rejtegetők, árufelhalmozók ellen. A falubeliek többsége egyébként sem örvendezik a zsidók visszatérésén, néhányan egyenesen undorral fogadják őket, félve attól, hogy kitudódik, mit követtek el ellenük, mit vittek el a lezárt házaikból. Ezeket a sorokat olvasva az 1945 című film jutott eszembe, amit egyszer mindenkinek látni kell.

Závada regénye megtörtént eseményeken alapul. A faluból elmenekülő kommunista Hámos és felesége által átélt miskolci pogrom éppúgy megtörtént, mint ahogy a kunmadarasi is. Utóbbi adja a kötet központi történetének alapját. Hogy a település valódi neve a könyvben máshogy jelenik meg, jelzi:  bár a történelmi háttér adott, szépirodalmi műről van szó, amely sokszor eltér a valóságtól, a szerző pedig ezáltal a saját fantáziája nyomán alakíthatja a cselekményt, beemelhet személyeket, a maga szájíze szerint alakíthatja az eseményeket. Az Egy piaci napnak tehát van valóságalapja, nem egyszerű krónika, sokkal több annál. A hangsúly pedig legkevésbé a hitelességen van, bár a könyv ebből a szempontból sem hagy kívánnivalót maga után.

A Schmal Alexandra korrektor által gondozott szövegből Pintér József terve alapján lett kötet, a borítón Szilágyi Lenke fotójával egy követ markoló kézről.

A kötet adatai: Závada Pál: Egy piaci nap. Magvető, Budapest, 2016.