Alkotó ember számára nem létezik felesleges
munka. Tudja, hogy amit – akár szó szerint,akár
képletesen – letett az asztalra, annak igenis haszna van, még ha nem is
azonnali. Nincs ez másként az írással sem.
Amikor
belefogtam egy átfogó várostörténeti kötet szerkesztői munkálataiba, még nem
sejtettem, hogy a végeredmény évekig váratni fog magára. Részeredményei viszont
lettek. Az egyik szerző, Nehrer György annak idején örömmel vállalta, hogy ír
25 kis történetet, amelyeszínesítik a történeti mondandót, a tudományos igénnyel
elkészített szócikkeket, és nagyon jól illeszkednek a többi szöveghez. Miután
ezek a novellák elkészültek, a kötet pedig csak nem akart összeállni, úgy
határozott, egy teljes könyvet szentel ezeknek az írásoknak, újabbakkal bővítve
ki az amúgy sem szűkös repertoárt. Így született meg végül az a kis könyv,
amelyet nagy sikerrel mutattunk be idén júniusban a Vörösmarty Társaság
nagytermében.
A
kötet a Történetek a múltból című könyv folytatása ‒ a kettő egymástól függetlenül
is olvasható ‒, amelynek előszavában Petrőczi Éva használta a Fehérvári
capriccio kifejezést. Ezt a legtöbben Hrabal kapcsán ismerhetik, aki igazán
nagy mestere volt a műfajnak. Persze a szerző nem akar olyan lenni, mint ő, a
saját, egyéni stílusában meséli el számunkra ezeket a hol vidám, hol szomorú,
néha tragikus eseményeket. Bármely hangulatot képes megragadni, az olvasó pedig
ott érzi magát a dolgok sűrűjében: a piacon, a templom előtt bámészkodó
tömegben, a kórházi folyosón, vagy épp a Balaton partján.
A
város régmúltjába kalauzoló capricciók az első szerkezeti részben kaptak
helyet, az összesen 212 oldal mintegy harmadát teszik ki. Mindegyiknek van
valóságalapja, ténylegesen megtörténtek, a korabeli újságok is írtak róluk. A
részleteket viszont nem ismerjük. Ezeket segít nekünk elképzelni az elhivatott
krónikás, fantáziáját előhívva, legyen szó egy szerelmes hivatalnokról, duhaj
segédekről vagy gonosztevők akasztásáról.
A
Lelkünk bugyrai című, előzőnél rövidebb részben a szerző gyermek- és fiatalkorából
olvashatunk rövid írásokat – például Talp nélkül, A házak állnak még, de olyan
szöveg is került ebbe a fejezetbe, amely a képzelet műve. A Lélekharang egy
tragikus, ám fiktív történet egy idős emberről, aki már nem talál értelmet az
életben.
A
halál nyomja rá a bélyegét a Julianna című történetre is. Ezt már Örökségem,
mit rá hagytak a századok összefoglaló cím alatt olvashatjuk, főszereplője
pedig Gyuri özvegy nagyanyja. A magyar rapszódiában apa és fia a temesvári
rokonokhoz utaznak, és megtapasztalják, milyen a bizonytalan lét, a nélkülözés
a rendszerváltás környéki Romániában. Az apáról fiúra, a Föld a földhöz és A paprikáskrumpli
történetében megelevenedik a családi emlékezet.
Fiatalság, bolondság – tartja a mondás. Az utolsó részben olvasható történetek ezt igazolják is. Az óvodában az első szerelem általában egyoldalú. Gyerekkorban a cipők, bakancsok gyorsan tönkremennek, elhasználódnak, ahogy más, fontos eszközök is. Ki gondolná, hogy egy reparálásra szoruló fejsze segít megismerni az addig sosem látott rokonokat? Az állatok gyűjtése, nevelgetése persze mindannyiunk számára ismerős, aligha maradt ki bárki életéből néhány macska, kutya, aranyhörcsög, tengerimalac, papagáj vagy édesvízi hal. A Nehrer-fiúk nem elégedtek meg ezekkel a szokványos jószágokkal, hiszen galamb- vagy nyúltenyésztéssel még pénzt is lehet keresni, a tubifexszel úgyszintén. A búrtelepi gyerekek a háború után nemcsak egymás között játszottak, bár a szovjet katonatisztek gyerekeivel sokszor eldurvult a móka. Nem volt kivétel Szása sem, aki rendesen megkapta a magáét. A búrtelepi gyerek pedig nem tud kibújni a bőréből, akkor sem, ha balatoni nyaralásra megy a családjával vagy felfedezőútra indul a haverjaival. Ezek az élmények még évtizedek múltán sem merülnek feledésbe, és immár írásban is megmaradnak az utókornak.
A kötet adatai: Nehrer György: Fehérvári capriccio. Novellák. Hungarovox Kiadó, Budapest, 2023.
Eredeti megjelenés: Vár. Irodalmi és közéleti folyóirat, 2023/3. szám, 83-84. oldal
Megjegyzések
Megjegyzés küldése