Azért szeretek kapcsolatban lenni a kiadókkal, mert mindig ajánlanak a saját könyveik közül számomra is érdekeseket, és azokat meg is küldik. Ilyen úton, Koch Andrea, a Corvina marketingese révén jutottam hozzá a svéd történész, Peter Englund magyarul elsőként megjelent könyvéhez, az 1942 novemberhez.
A kötet mintegy 40 személy sorsán, életén keresztül mutatja be a II. világháború fordulópontjának számító időszakot, azt a rendkívül sűrű hónapot, amely az erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett, és amely a megidézettek életútját is döntően befolyásolta. Hogy kik voltak ők? Írók, újságírók, háziasszonyok, tudósok, katonák, egyetemisták; ellenállók és szimpatizánsok, menekülők és rabok, a halál küszöbén állók és hősi halottak, polgári áldozatok. Volt köztük európai, észak-amerikai, ausztrál és ázsiai, férfi és nő, középkorú és fiatal. Némelyek többször egymáshoz közel tartózkodtak, bár semmit nem tudtak a másikról. Róluk naplóik, emlékirataik, visszaemlékezéseik és az életüket, munkásságukat feltáró munkák révén tudhatunk többet. Ezek az írott anyagok voltak elsősorban a kötet forrásai.
A szereplők fényképeit - akad köztük a háború után készült is - az előszó után szemlélhetjük végig. Így még inkább el tudjuk képzelni őket az Englund által leírt helyzetekben, a rövid leírások által. Párhuzamos történeteket olvashatunk, az életszakaszokat egymás mellé állítva ismerhetjük meg négy nagy fejezetben.
Felmerülhet a kérdés: mi történt ezekkel az emberekkel 1942 novembere után. Erre is választ kapunk a Mi lett velük? című rövid fejezetben, ahol a szerző egy-egy bekezdésben ismerteti sorsuk további alakulását. Ahogy már utaltam rá, nem mindenki élte túl a háborút: volt, aki a harctéren hunyt el, volt, aki haláltáborban, és volt, akit ellenálló tevékenységéért kivégeztek. Az utóbbiak közé tartozott Sophie Scholl, a Fehér Rózsa mozgalom egyik szervezője. És ha már itt tartunk, az ismertebb szereplők között találkozhatunk Albert Camus-vel, Ernst Jüngerrel és Vaszilij Grosszmannal. Persze nemcsak az ő élettörténetük érdekes számunkra, hanem a könyvben megjelenő valamennyi szereplőé, és még sokaké, akik megélték ezt az időszakot.
A Papolczy Péter kiváló, gördülékeny és olvasmányos fordításában megjelent kötetben helyet kapott egy forrás- és irodalomjegyzék, amelyben az itthon, magyar nyelven kiadott művek könyvészeti adatait is megtaláljuk. A név- és helymutató segít a szövegben többször előforduló, fontosabb személyek és helyszínek utáni keresésben, a képmelléklet pedig vizuálisan is megjeleníti azt, amiről a kötetben olvashatunk. A fotókból hat darab helyet kapott a Karcagi Klára által tervezett remek borítón. És a felsorolás itt még nem ér véget, hiszen a belső borítón - elöl és hátul egyaránt - helyet kapott egy-egy, a korabeli politikai földrajzi viszonyokat ábrázoló térkép, amelyen azt is láthatjuk, hol, merre jártak hőseink ebben az egy hónapban.
Peter Englund műve a maga nemében korszakalkotó. Remélem, hamarosan a szerző más kötetei is elérhetővé válnak a hazai olvasóközönség szélesebb rétegei számára. Hiszen akit Anthony Beevor és Simon Sebag Montefiore mellett emlegetnek, és akiről a két szaktekintély is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik, annak egyértelműen helye van a magyar könyvkiadásban.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése