Tóparti történetek

 

Mióta kicsi gyermekeim vannak, főleg a nyári fürdőzések miatt járunk a Balatonra. Lassan mindketten annyi idősek lesznek, hogy már kirándulásokra is vállalkozhatunk. Akárhogy is, szinte a szomszédban élőkként a Balaton nekünk fontos családilag. És hogy még mennyi embernek, azt látjuk minden nyáron, különösen a strandszezonban.

Aki nemcsak áztatni szereti magát a vízben - jó dolog amúgy időnként megmártózni a magyar tengerben -, felfedezheti a partmenti települések számtalan értékét. Ebben ma már, különösen a Balaton-felvidék tekintetében segítségünkre vannak a színes, érdekes, informatív települési, tájegységi és megyei értéktári kiadványok. Érdemes egy-egy ilyen szép színes kötetet kézbe venni, ismerkedve a falvakkal, kisvárosokkal. No és az emberekkel, az ő történeteikkel is. 

Személyes történetekben nincs hiány Kovács Emőke legújabb kötetében, a Balatoni értéktárban sem, amelyben a kiváló történész 240 oldalon tárja elénk a tó elmúlt 200 évének fontos eseményeit, bemutatva azokat a személyeket - nem voltak kevesen -, akik meghatározó szerepet töltöttek be a Balaton kulturális életében, tudományos kutatásában, megismertetésében, a fürdő- és sportélet fellendítésében, akik révén a Trianon, majd a II. világháború utáni földcsuszamlásszerű változások nem okoztak akkora tragédiákat, mint az ország más vidékein. Írók, költők, képzőművészek, orvosok, tudósok, közéleti személyiségek neveiből hosszú listát állíthat össze bárki fejben, ha meghallja azt a szót: Balaton. Kovács Emőke 43 történetében Festetics György, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Herman Ottó, az Asbóth és a Kisfaludy fivérek, Csók István, Laborfalvi Róza, Egry József és Mészöly Géza neve mellett olyanokat is olvashatunk, amelyeket talán kevésbé vagy egyáltalán nem ismertünk - Margittay Rikárd, Keöd József, Folly Gyula, esetleg eddig nem tudtuk, hogy ezek a személyek is kötődtek valamilyen módon a tóhoz, mint például Szendrey Júlia vagy Szinyei Merse Pál. 

A hosszabb-rövidebb kultúrtörténeti fejezetek segítségével megérthetjük, miért hazánk legnagyobb tava lett sok kiemelkedő történelmi személyiség legkedveltebb lakó- vagy pihenőhelye, mit kerestek, amikor ideutaztak, és mi mindent köszönhetett a Balatonnak például Jókai Mór, Herczeg Ferenc, Gaál Franciska vagy éppen Csik Ferenc. Vajon hogy alakult volna az életük balatoni élmények nélkül? - tehetjük fel a teljesen elméleti kérdést. Nem tudhatjuk, de ez talán nem is fontos, hiszen pont az a lényeg, hogy ezek az élmények megtermékenyítették munkásságukat, művészetüket, nagyban hatottak eredményeikre. Az utókor ma már ismét hálásan gondolhat azokra a főrangú urakra és úrasszonyokra, akik felvirágoztatták a tóparti településeket, telepeket alapítottak, üdülőhelyeket hoztak létre szegényebb sorsú gyermekek számára. A történelem furcsaságából adódóan a Rákosi- és a Kádár-korban alig lehetett beszélni a Festeticsekről, Andrássyakról, Széchényiekről, és ha lehetett, akkor is csak negatív előjellel.

Mindenképpen érdemes kiemelni a II. világháború utáni politikai változások kedvezményezettjeit, hiszen ez a vidék sokat köszönhet nekik az értékek megmentésében. Bár Borsos Miklós még 1942-ben vásárolt nyaralót Tihanyban, azt az 1948-as államosításkor sem vették el tőle. Szintén Tihanyban ápolta sajátos kertjét Illyés Gyula feleségével, Kozmutza Flórával. A szobrász és a költő birtoka egyaránt szellemi műhellyé, kulturális eszmecserék helyszínévé vált - olvashatjuk a híres kertekről, kertészekről szóló fejezetben. Az értékmentésben komoly szerepet vállalt Boros Marietta néprajzkutató, az egykori szántódpusztai uradalom múzeumi kiállítóhellyé alakításával, Galántai György festőművész pedig azzal, hogy a balatonboglári Vörös és Kék kápolnákat 1968-ban képzőművészeti célra kibérelte.

A kötetet 273 kép színesíti: archív és mai fotók, képeslapok, metszetek, festményreprodukciók tájakról, személyekről, épületekről, fontos eseményekről. A végleges anyag a szerző mellett Bencze Zsolt kötet- és borítótervező munkáját dicséri. Az utolsó oldalakon egy alapos irodalomjegyzék - benne Kovács Emőke korábbi, a témához kapcsolódó műveivel - ösztönzi továbbolvasásra azokat, akik szeretnének alaposabban megismerkedni a Balaton vidékével. 



A kötet adatai: Kovács Emőke: Balatoni értéktár. 200 év a Pannon-tenger múltjából. Erdélyi Szalon Könyvkiadó, Szentendre, 2023.

Megjegyzések