Többször írtam már arról, hogy otthon sok kortárs mesét olvasunk a gyerekeknek. A szerzők között az egyik nagy kedvenc Berg Judit, akit a Cipelő cicákkal engedtünk be az estéinkbe. Aztán a lurkók felfedezték a Youtube-on a Lengemeséket, és nem volt megállás: a film után jött a könyvtár és a sorozat első kötete, a Tavasz a Nádtengeren.
A Locsogó-tó partján hullámzó végtelen Nádtenger őrzői a lengék, akik Sulyom király alattvalóiként Lengevárban élik korántsem unalmas mindennapjaikat. Az apró lények őrzik ugyanis a nádas nyugalmát és védelmezik az állatokat: nádirigó fiókákat, vízisiklókat, gőtéket, ebihalakat és békákat, rovarok ezreit. Távol tartják tőlük a veszélyes hattyúkat, miközben védik a királyságot, tartva az ellenséges szomszédok, a kifejező nevű harácsok betörésétől. Erre a feladatra a lengeőrök hivatottak, Rence Ervin vezetésével.
A lengék akkor válnak "felnőtté", amikor élénkzöld hajuk barnára vált. Az érett fiatalokat a hagyományos buzogányünnepen avatják fel. Ekkor ülhetnek először békahátra, megmérethetik magukat a legnagyobb sporteseményen: a békaderbin, evezhetnek, kaphatnak fegyvert, és repülhetnek nádirigón. Az avatásig ez mind tilos. Nem csoda, hogy a zöldüstökű Füttyös Vilkó annyira izgatottan várja az időt, és mindent megtesz a haja barnulásáért, még a tó túlpartján élő Nagyapótól is segítséget kér, mégse történik semmi. Persze ez sem akadályozza abban, hogy változatos kalandokba keveredjen. A könyvben nem látható módon megjelenik az ember is: a lengék tisztítják meg szemetétől a nádast.
Kilenc történetben ismerkedhetünk a lengékkel a kötet lapjain. Berg Judit szövegét Szekeres Nikoletta szerkesztette. A rövid fejezeteket illusztráló Timkó Bíbor és Czeizel Balázs közösen készített borítója megragadja a gyerekek és a felnőttek figyelmét is. Ami biztos: nálunk hamarosan a polcra kerül a folytatás, a Nádtengeri nyár.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése