A székesfehérvári Vörösmarty Társaság egyik év eleji összejövetelén Kaszás István egy vékony kötettel lepett meg, amelyet néhai nagyapja, Kiss László felsőregmeci református kántortanító első világháborús hadifogoly naplója alapján állított össze.
Az előszóban és az előtanulmányban megismerkedhetünk a Kecskeméten született nagypapa családi körülményeivel, korai tanítói pályájával, frontra kerülésével, fogságba esésével, a szibériai hadifoglyok ellátásával, élet- és munkakörülményeivel, a túléléshez szükséges összetartással, az apró örömökkel és a körülményes hazajutással.
A könyv nagyobbik részét az 1915. június 25. és 1921. november 6. között vezetett napló szövege teszi ki. Ebben a nem mindig rendszeresen, sokszor több heti, sőt, akár félévnyi kihagyással rögzített anyagban olvashatunk a fent felsoroltakon túl arról, merre vezetett az út a fogságban, kinek mikor küldött levelet, mikor mennyi pénzt kért különböző bankokból, mennyi fizetséget kapott, hányszor betegeskedett, és milyen hírek keringtek a táborokban az oroszországi és a távoli hazában zajló eseményekről. A szövegeket képek - portrék, csoportképek, levelekről, dokumentumokról készült fotók - tarkítják, az utolsó oldalakon pedig a Tobolszkban keletkezett név- és címlistát találjuk.
Elolvasva a kis könyvet, csak egyetérteni tudok István megállapításával, amit a dedikációhoz fűzött: "Nagyszülő - nagy kincs!"
Megjegyzések
Megjegyzés küldése