Kislányom idén először ment egyhetes nyári napközis táborba, amelyet a helyi református egyházközség szervezett. Nagyon szereti az óvodai hittant, főleg lelkész barátunk, Sanyi bácsi miatt, és bár feleségemmel nem vagyunk gyülekezeti tagok, mi is nagyon jól éreztük magunkat abban a két napban, amit a gyerekek között eltöltöttünk. Voltunk velük strandolni a Balatonon, kézműveskedtünk, és részt vettünk a jó hangulatú családi délutánon is. A felnőtteknek a gyerekek pesztrálásában tinik segítettek.
Ilyen tinikről és kis táborozókról szól Cs. Szabó Sándor lassan 20 éves ifjúsági kisregénye, a Tábori szentfazék. A könyv egy alföldi református hittantábor hét napját meséli el a szerepbe váratlanul belecsöppent táborvezető, Gabi szemszögéből. A történet valahol Kecskemét környékén játszódik. Az iskolás gyerekek és az ifisek egy Balogszentmihály nevű kitalált kisvárosból indulnak el, hogy egy hétig együtt legyenek: sportoljanak, játékos feladatokban vegyenek részt, strandoljanak egyet a megyeszékhelyen, vagy éppen fürdőzzenek a tábori medencében. Közben mindennap áhítatot tartanak, bibliai történeteket dolgoznak fel jelenetekben - az egyiket a medencében adják elő -, és utána megbeszélik ezeket. Egy hét szülők nélkül, távol a családtól, de azért mégis felügyelet mellett. Nem is olyan rossz, ugye?
Hogy ki mennyire érzi jól magát ebben a pár napban, az gyakran változik. Az ifisek és a kisebbek is máshogy képzelték el az egészet, vannak kisebb-nagyobb döccenők, de valahogy mindig sikerül átlendülni a nehézségeken. Azért jó, hogy néha a beosztott lelkész, Tamás bátyó és a nagytiszteletű, azaz Márton NT is rájuk néz. No meg Roli bácsi, a tábor üzemeltetője. Kik a segítők? A legidősebb ifis, Kovács Kati, Koós Zsolti, Gézka, Áron, Töpörtyű és még néhányan, akik nem mindig könnyítik meg a barátnője nélkül nyaraló Gabi és a maguk életét. Már a szobák és a helyek elosztása, a szabályok betartatása sem egyszerű, a konyhás nénik sem mindig főznek olyat, amit a gyerekek szeretnek, adódik néhány bonyodalom is, de a végén mindenki emelt fővel, sőt, élményekkel, lélekben megerősödve távozhat.
Persze nem sikerül minden tökéletesen, ám ezzel az ifisekben megbízó felnőttek is tisztában vannak, hiszen ők is voltak fiatalok. De valóban jó vezetőt választottak? Sikerül Gábornak bizonyítani, és összekovácsolni a csapatot? Minderre választ kapunk a Lente István kifejező borítójával megjelent remek nyári olvasmány végére. Ez a 200 oldal bizonyítja, hogy Cs. Szabó Sándor az ifjúsági műfajban is legalább olyan jó, mint történelmiregény-íróként. Talán olvashatunk még tőle hasonlókat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése