2023-ban, a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére meghirdetett emlékévben a magyar kultúra Petőfi-lázban égett. Az előadó- és képzőművészetek mellett az irodalmi élet is felpezsdült, könyvek garmadája látott napvilágot. Miklya Luzsányi Mónika tollából például több alkotás született. Mona, köszönetképpen az eddigi recenziókért, elküldte nekem a Szabadság, szerelem című könyve egy dedikált példányát. Érdeklődve vártam, hogy megérkezzen, és elégedetten tettem le, miután az utolsó oldalnál becsuktam.
Mivel a szerző nem irodalomtörténész, a legkevésbé sem gondoltam, hogy egy klasszikus életrajzot foghatok majd kézbe. A könyv nem is ebből a célból született, ahogy ezt már a borító is sugallja. Bepillanthatunk Petőfi életének különböző időszakaiba, ötéves korától kezdve egészen rejtélyes haláláig/eltűnéséig, ám a 19 fejezet a szikár tényadatokon túl sokkal többet ad az olvasó számára. Stílusa kellően köznapi, ugyanakkor kerüli a tiniszlenget. Nyelvhasználatában igyekszik korhű lenni, és inkább nyilazott magyarázatokkal látja el a mai ifjúság számára - hiszen célközönsége a 9 éven felüli korosztály - a megjelölt, kevésbé érthető vagy eddig nem ismert szavakat, mintha egy mai diák vetett volna oda pár megjegyzést a tankönyvébe. Hasonló vicces "tankönyvfirkák" díszítik az egész könyvet, a kiemeléseket, szövegközi rajzokat és egészoldalas illusztrációkat is készítő Oravecz Gergely jóvoltából, akinek a főszövegen túl a függeléket is sikerült feldobnia: más stílusú a tartalomjegyzék, a kötetben szereplő versek és versrészletek listája, és megint más az alapos utánajárást sugalló bibliográfia.
Bármikor olvasok Petőfiről, egy dolgot mindig megállapítok róla: nyughatatlan természetű ember volt. Családja állandó kényszerű költözködései, a részben ebből, részben viselkedéséből fakadó gyakori iskolaváltásai rányomták a bélyegüket felnőtt életére is. Akár irodalmi munkásságát, akár vándorlásait tekintjük, egyértelműen látszik, hogy a gyermekkorában átéltek nagyban hatottak felnőtt életére is. Sehol nem tudott megmaradni hosszabb ideig, előbb-utóbb kénytelen volt továbbállni. Egyetlen stabil dolog volt az életében, de korai halála miatt az sem tartott sokáig: a házassága. Júliával való kapcsolata miatt viszont számos konfliktusa akadt, még közvetlen családtagjaival és jóbarátaival is. Nem csoda, hiszen képes volt bárkivel összeveszni, aki valamiben nem értett egyet vele, legyen szó irodalomról, szerelemről, a forradalomról, katonáskodásról.
A kötet Petőfije ugyanolyan ember, mint bárki más, akár egy mai fiatal, akit a nagy idők tettek rendkívülivé, az irodalomban pedig tehetsége, lényeglátása emelte ki, kevésbé a stílusa, ahogy ez az őt erőltetetten utánzók kudarcaiból is látszik. Emberi közelségből ismerhetjük meg, kortársai szemével. Ez a rendhagyó életrajz 39 olyan verset tartalmaz, amelyek nagyrészt a tananyagban is szerepelnek. Szívesen olvasnék hasonló könyvet más irodalmárok életéről.
A szakmai díjakra érdemes könyv igazi csapatmunkában készült. A szerző és az illusztrátor mellett érdemes kiemelni Gábor Lívia szerkesztőt és Győri Borbála könyvtervező-tördelőt is, hiszen őket legalább annyira megdolgoztatta az anyag, mint Monát és Gergőt. Bízom benne, hogy Keszthelyi-Kiss Judit korrektornak kevés javítanivalója akadt, és inkább élménynek tekintette ezt a munkát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése