Benedek Szabolcs számos könyvet írt már kedvenc együtteséről, a Beatlesről, és a magyar történelem különböző korszakaiban játszódó regényekkel is megörvendeztette már olvasóit. Legújabb kötetével megint a múltba kalauzol minket - ezúttal a 16-17. századba. A cselekmény ideje az író elmondása szerint közelebbről nem meghatározott, keverednek benne más-más évtizedek eseményei, helyszíne a törökök által 1541-ben csellel elfoglalt Buda. Itt éli mindennapjait Lina, a vízivárosi cigányvajda, Szinán lánya, és ide érkezik Isztambulból apjával, a szultán által kinevezett defterdárral, Bali béggel az ifjú Sábán.
A fiú és a lány sorsában közös, hogy egyikük édesanyja sem él már, ám ezt leszámítva szinte mindenben különböznek, habár Lina családja sem számít éppenséggel szegénynek, még akkor sem, ha Szinán egyébként kétkezi munkát végez: a Vízivárosba húzódott budai cigányság vezetője ismert és elismert patkolókovács. A fiatalok története sokáig két szálon fut, még azután is, hogy először találkoznak. De mi is történik a találkozásuk előtt és után?
Lina rendszeresen járja a környéket, ismerkedik a városba térő jövevényekkel. Így kerül közel egy vándormutatványos társulathoz, akiknek életét egyik napról a másikra borzalmas tragédia töri ketté. Szinán fülébe is eljut a pletyka, a suttogás, hogy lányának köze van az esethez. Majd Pestet elönti az árvíz, Budán pedig előbb a vihar, majd a szárazságban elharapózó tűzvész pusztít. A vajda, nehéz szívvel ugyan, de elküldi hetedik gyermekét a háztól, ahol felnőtt. A birodalom másik feléből származó Sábán, bár apja szándéka az, hogy belőle is tisztviselő legyen, átvéve tőle a tisztséggel járó feladatokat, nem szeret számokkal foglalkozni. Sokkal inkább a világ megismerésére vágyik. Nem elég neki, hogy Bali bég révén immár bejáratos a fürdőkbe, barátja, Kayahan pedig rendszeresen elviszi őt egy kávé- és ópiumbarlangba. Ő ennél többet szeretne: költőként bejárni és megismerni a világot, no és önmagát.
A Pest városát elöntő ár elhozza számukra az első találkozást. Ez Linában mély nyomot hagy, és próbál a fiú nyomára akadni. Egyikük tehát kényszerből, míg a másikuk kíváncsiságtól hajtva hagyja el otthonát. Aztán egy napon az ellenség elfoglalja Pestet, ahonnan Buda ágyúzásába kezd. A várost nem lehet engedély nélkül elhagyni. Szinán persze megpróbálja, de hamarosan börtönben találja magát. A fogságban megismerkedik egy Ádám nevű magyar keresztény rabbal, aki megtanítja a latin betűk írására. Amikor korántsem hétköznapi módon kiszabadul, az első élő ember, akivel találkozik, nem más, mint Lina. Együtt erednek a rejtélyes, mitikus lény nyomába, akit a Balkánon csak sztrigojnak neveznek. Vajon rátalálnak? Kiderül, ki az az ismeretlen, szerzetesnek tűnő alak, aki utat mutat nekik? Mi történik velük az ostrom idején, és mi lesz a város sorsa? Ezekre a kérdésekre is választ kap, aki végigolvassa a regényt.
Benedek Szabolcs ezúttal is alaposan körüljárja az általa bemutatott kort. Megismerkedhetünk Buda és Pest helytörténetének több fontos eseményével, olyan jeles személyekkel, mint Szent Gellért, Toldi Miklós, Gül Baba vagy Gürz Eljász. Megtudjuk, hogyan használta a török a budai vár palotáit, hol élt a defterdár, milyen élet volt a fürdőkben és a titkos kávémérésekben, miként zajlott a keresztények közötti hitvita, valamint azt is, honnan eredeztetik magukat a cigányok, és mit tartanak a halál utáni életről.
Az egyes fejezetek címe egy-egy budai helyszín, amelyeket hőseinkkel együtt járhatunk be. A borítón egy metszetet láthatunk a város ostromáról, rajta egy misztikus rémalak piros sziluettjével. A két képet Földi Andrea komponálta egybe, felkeltve ezzel a rejtélyes lények iránt fogékony olvasók figyelmét is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése