Krisztina nyomában, avagy Kanizsáról Abbáziába

 

Huszti Gergely Úrilányok az Adrián sorozatának első kötete, a Villa Abbázia nagyon tetszett. Kitűnően adta vissza az 1910-es évek tengermelléki hangulatát, a cselekmény filmbe illő, és a karakterek is jól kidolgozottak. Ugyanez elmondható az 1913-ban játszódó Adria Csillagáról. Folytatásnak aligha lehet nevezni, hiszen szereplői teljesen mások, bár van egy személy, aki mindkét regényben felbukkan, ám itt nincs olyan nagy jelentősége.

A történet lényege, hogy a nagykanizsai sörgyáros, a zsidó Gutmann báró lánya, a különc és álmodozó Dalma nővére, a kérőivel játszadozó Krisztina nyomába ered, aki eljegyzése reggelén megszökik. A lányt egy feladó nélküli képeslap vezeti Bécsen át az Adriára, ahol egy szakácsnő veszi a szárnyai alá. Cselédnek adja ki magát, és megszervez egy spiritiszta szeánszot, mert erősen gyanítja, hogy az Abbáziában felbukkanó médiumnak köze van Krisztina eltűnéséhez. Kénytelen elszakadni az otthonról útitársául szegődött sörgyári fiútól, Domától, aki égre-földre keresi őt. Közben szerelmi bonyodalmak adódnak, lopás is történik, Dalma a rendőrségen köt ki. Időnként megtudhatunk néhány részletet a család múltjából, tanúi lehetünk a főhősnő és húga, a tragikusan korán elhunyt Flóra különleges "beszélgetéseinek", és fény derül arra is, mi történt a végzetes napon, amikor a három Gutmann lányból csak kettő tért haza.

Epizódszerepben felbukkan a bécsi pszichoanalitikus, Sigmund Freud, Enrico Caruso, Ferenc Ferdinánd trónörökös és egy tömött bajszú zsidógyűlölő osztrák festőtanonc is. Nem mellesleg belehallgathatunk a szakácsnők beszélgetéseibe, megtudhatjuk, mit gondolnak egyes magyar arisztokraták a szárnyait bontogató hazai feminista mozgalomról és hogy miként óvják némely anyák lányaik erkölcseit. A látszólag boldog békeidők végén járunk, amikor már a nemzetiségi feszültségek parazsa egyre jobban izzik, és egyre durvább méreteket ölt a leánykereskedelem.      

A kötet grafikai munkáit ezúttal is Nagy László készítette. Nyelvezete alkalmazkodik a szereplőkhöz, legyenek arisztokraták, polgárok, szolgálók, keresztények vagy zsidók. Kapkodtam a fejemet a jiddis kifejezéseket olvasva, de a legtöbbet értettem. Amit nem, ahhoz nagyon jól jött Fiumei Sebestyén online elérhető szólistája. 


A kötet adatai: Huszti Gergely: Adria Csillaga. Open Books, Budapest, 2024.

Megjegyzések