Az 1914 nyarán a szarajevói merénylet ürügyén kirobbant Nagy Háború felforgatta a világot, megrengette Európát is, benne a Magyar Királysággal. A hadszíntéren történtek már kezdettől fogva kihatással voltak a hátországra. Apák, fiúk, a családok legfőbb támaszai, fő kenyérkeresői tömegével vonultak a frontra. Kezdetben nagy örömujjongás közepette, virágkoszorúkkal felaggatva, hogy pár hét alatt győzelmet arassanak a szerbek felett. Aztán telt-múlt az idő, és a háborúnak csak nem akart vége szakadni, sőt. Sokan testben, lélekben megnyomorodva tértek haza, mások elhunytak vagy eltűntek. A közhangulat is egyre inkább romlott, egyre több nehézség jelentkezett.
A kezdeti lelkesedés hatotta át Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelyét, Nyíregyházát is. Cselenyák Imre regényében, Az őrület nyitányában az eseményeket 1914. június 28-ától követhetjük nyomon. Legfőbb szereplői a görögkatolikus Lipcsei család tagjai: a nemrégiben fiatalon megözvegyült Lipcsei Albertné, nagyobbik fia, az ifjabb Albert és neje, Nemeczky Ilona, valamint a kisebbik fiú, az Evangélikus Főgimnáziumban tanuló Tivadar, aki a kamaszok gondtalan életét éli, amíg be nem következik a nagy fordulat.
Albert bevonulása után Titya és nála egy évvel idősebb sógornője kerülnek a cselekmény középpontjába. A fiatalasszony a postai telefonközpontban dolgozik, és egyik napról a másikra az egyedüli keresővé válik. Ráadásul szülei és testvérei is támogatásra szorulnak, szinte napról napra élnek, amin nem segít apja könnyelműsége sem. Részeges bátyja, Guszti rendszeresen fenyegeti és pénzt követel tőle, amit az utolsó krajcárig megszerez húgától. Közben középiskolás sógora a szerelmével ostromolja, és nem könnyű ellenállnia. Vajon tud-e uralkodni az érzelmein? Hű marad-e a keleti fronton harcoló férjéhez? Meddig terrorizálhatja őt büntetlenül a testvére? Megannyi kérdés merülhet még fel az olvasóban, ahogy halad előre a történetben.
A kötet nagy erénye, hogy már-már filmszerűen tárul elénk az 1914-1916 közötti Nyíregyháza. Bár soha nem jártam a városban, mégis magam elé tudtam képzelni a sorokat olvasva az utcákat, a zötyögő villamost, a talyigásokat, és arra is ösztönzött, hogy megnézzem a mai térképét, utcaképét. Nemcsak a korabeli helyszínek elevenednek meg, hanem neves személyek is, mint a múzeumalapító orvos, Jósa András, a tanár, publicista Pröhle Vilmos és Miklósy István, a hajdúdorogi egyházmegye első püspöke. A háborúról vallott nézeteiket főként a Nyírvidék lapban megjelent írásaikból ismerhetjük meg. Persze a harcokról, a nemzetiségi mozgolódásokról és a háború elhúzódásáról a diákoknak, a kétkezi munkásoknak, kereskedőknek és kocsmárosoknak is megvan a véleményük. Van, aki verekedni is hajlandó a maga vélt igaza védelmében. Sokan inkább békében szeretnének élni, várják haza a frontra küldött szeretteiket, imádkoznak értük a templomokban, és egyre kevésbé olvassák a hivatalos sajtót. A fő- és mellékszereplők révén bepillantást nyerünk például a görögkatolikusok és a zsidóság vallási életébe, sajátos szóhasználatába és abba is, mit gondolnak némelyek a háborús viszonyok erkölcsi hatásairól.
A regény hitelességéhez a feldolgozott alapdokumentumok, levéltári források és helyismereti munkák mellett az Epilógust jegyző dr. Bene János történész lelkiismeretes szaklektori ténykedése is hozzájárult. Tivadar osztálytársainak nevei visszaköszönnek a főgimnázium értesítőjében, ők tehát valós, az események idején élt személyek, még ha nagy valószínűséggel nem is történt meg velük minden, amiről a könyvben olvashatunk. Szintén létező személy volt mások mellett Nagy Ákos ezredes, később tábornok és Rojkovich Pál parókus is. Róluk a kötet végén szereplő névmutatóban olvashatunk bővebben. A Lipcsei család viszont az író fantáziájának "terméke", méghozzá nem is akármilyen. Hogy Cselenyák Imre kikről mintázta őket, nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogyan folytatódik tovább a történetük. Hiszen ahogy Bene János írja, az igazi bajok még csak ezután kezdődtek.
A szerző és a lektor által megalkotott szöveget a tördelő, borítótervező Novák Andor és a korrektor Valentin Kristóf öntötte végleges, kézzelfogható formába. Ha a kötetnek esetleg lesz folytatása, amit remélek, az garantáltan sikeres lesz e lelkes kis csapatnak köszönhetően.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése