Képzeljük el, mi lenne, ha egy orvos azt mondaná: hat hónap, semmi több. Én először valószínűleg nem akarnék beletörődni, hogy ez így van, egyszerűen nem venném tudomásul ezt a végzetes diagnózist. Aztán hogy utána mi jönne? Sose kerüljünk ilyen helyzetbe!
Van, aki viszont átéli ezt, és sokan átélték már korábban is. Így Gárdos Péter író-rendező édesapja, akinek a halál elleni küzdelméről szól a Hajnali láz című regény és az abból készült film. Nálam a "moziélmény" megelőzte az olvasást, így gyakran bevillantak a képernyőn látottak, de ennek ellenére is sokszor magam elé tudtam képzelni a képzeletben "megfilmesített" jeleneteket. A történet főhőse tehát Gárdos Miklós, egy, a haláltáborból nemrég szabadult magyar fiatalember, aki megmenekült sors- és honfitársaival közösen a svédországi Gotland szigetén működő rehabilitációs kórházban próbál megerősödni, hogy majd egyszer hazatérhessen. Orvosa azonban közli vele a kegyetlen tényt: fél éve van hátra. Az elkötelezett szocialista fiatalember, egyébként kezdő, a zsidótörvények által ellehetetlenített újságíró egy napon elhatározza, hogy levelezésbe kezd közel 120, hozzá hasonlóan Svédországban ápolt magyar lánnyal. Hogy mi a célja? Egyiküket feleségül akarja venni. Hogy sikerül-e neki, az a film és a regény elején a narrációból és a fülszövegből is kiderül: Gárdos ugyanis a szülei történetét vetette papírra és vitte vászonra, bár édesanyja nevét megmásította - itt Reich Liliként szerepel.
A két fiatal között intenzív levelezés indul, de nemcsak egymásra támaszkodhatnak. Miklós legjobb barátja az életet élvezni akaró Harry, Lilit az idealista Sára és a vehemens Gold Judit veszik a szárnyaik alá. Kell nekik a kapaszkodó, mert mindketten betegek, és közben tragédiák történnek körülöttük. Bár a Hajnali láz nem egy tipikus holokausztregény, a soá borzalmai elől a szereplők a háború után sem tudnak szabadulni. Kétségbeesetten, de reménykedve keresik hozzátartozóikat, hogy tudják, ki várja őket, egyáltalán várja-e őket valaki otthon. Közben Lili lelki tusát vív, hogy lehet-e zsidóból kereszténnyé, és a dolgát aligha könnyíti meg a számomra egyik legüdítőbb, egyben legmeghatározóbb mellékszereplő, az Istennel perlekedő Kronheim Emil rabbi, aki persze nem a semmiből bukkan fel.
A könyvben engem a személyes dilemmák fogtak meg leginkább: az identitás keresése, a hogyan tovább kérdése.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése