Adott két jó barát. Az egyikük remekül ír, a másik kiválóan rajzol. Erre érdemes alapozni, például kiadni egy közösen készített novelláskötetet, amibe mindenki beleteszi a magáét: a közgazdász, idegenvezető író a szövegeit, a képzőművész a grafikáit. És hogy ez milyen jól sikerülhet, arra jó példa Kaszás István és Kőnig Frigyes immáron második közös kötete, a Letöltendő szabadságra ítélve. Mivel az előzőt, a Kinőtt ifjúkort még nem olvastam, arról egyelőre nem tudok nyilatkozni, de erről a kötetről rosszat aligha tudnék mondani.
A vékony könyben 21 írást olvashatunk 3 szakaszra osztva. Minden szakasz 7 novellát tartalmaz. 3 és 7, tipikus meseszámok. És bizony vannak mesébe illő fordulatok ezekben a "kaszáspistás" stílusban megírt, rövidebb-hosszabb darabokban, még ha nem is mindegyikben. Többükben az utazási élmények adják a témát, ami egy idegenvezetőtől egyáltalán nem meglepő, míg némelyik középpontjában az igazság és annak keresése áll, ami szintén nem ért váratlanul, hiszen a szerző a nyolcvanas évek óta fontos társadalmi ügyekben nyilvánította ki a véleményét, szervezett demonstrációkat, közösségi megmozdulásokat. Még a kifejezetten szórakoztató írásokban is vannak megható részek, mint a Direktor Feriben, ahol a kemény, ám következetes iskolaigazgatóról megtudhatjuk: ő is érző lélek, ráadásul feltárul előttünk életének tragédiája, hogy aztán a történet igazán könnyfakasztóan, de boldogan végződjön.
A címadó mű főszereplője Adorján, a mások soraival vagy akár komplett verseivel ékeskedő költő, míg a hátsó borítón idézett Eligazítják a világbékét főhőse - nyugodtan nevezhetjük így - a feleségével Budapesten időző székely prímás, Géza bácsi, akinek korszakalkotó ötlete támad arra, hogyan hozhatná össze az amerikai és az orosz elnököt, garantálva a békekötést. Márpedig ha ők jóban vannak, mi baj lehet a világban? A novellák szereplői közül ki a felmenői, ki a saját múltját idézi fel, néha szomorkodva, néha nosztalgiázva, de mindig szembenézve a történtekkel. A megalázott nő elégtételt vesz, amiben útitársai is segítségére sietnek, és az őt ledorongoló férfi felsülésén még az olvasó is jóízűen nevethet, a maszkos időket felidéző Miasszonyunk utolsó sorain úgyszintén. A groteszk Valahol messze délen ugyancsak ezekben az években játszódik. A férfi-nő kapcsolat, a szerelem a témája például Az óceánnál és az Így akarta a végzet című írásoknak. Több darabban megjelenik a Kádár-korszak sajátos társadalmi és munkakörnyezete, míg egyik-másik a rendszerváltozás idejének nagy változásait is felelveníti.
Akárhol is nyitod ki a Pereszlényi Helga borítójával megjelent kötetet, bármelyik írással kezded, nem fogsz csalódni. Ha pedig tetszett a könyv, vedd kézbe az előzőt is. Én így fogok tenni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése