A Csengetett, Mylord? sorozat kedvelői igazán nem panaszkodhatnak, ami a könyvtermést illeti. Az utóbbi néhány évben két kiadó is előrukkolt számukra kedves kiadványokkal: a 21. Század és a Helikon. Az utóbbi jóvoltából olvashatjuk a Meldrum-ház két egykori szolgálója, James Twelvetrees és Ivy Teasdale történetének folytatását.
A 6 fejezetből álló sztorinak ugyan a volt lakáj és szobalány a főhősei, de a szériából megismert más karakterek is feltűnnek a könyv lapjain, ráadásul fontos szerepben. Mindannyian hozzák a tőlük megszokott stílust, a hagyományos szófordulatokat, a többiek is szóba kerülnek, így az új fejlemények mellett egy kicsit nosztalgiázhatunk is ezen a 300 oldalon. A sorozat rendezője és társszerzője, Robin Carr és Roy Gould úgy varázsolják elénk a kis tengerparti panzióban játszódó cselekményt, mintha csak most ért volna véget az utolsó rész. Ivy még mindig reménytelenül szerelmes James-be, aki, bár ők ketten immár egyenrangú üzlettársak, néha most is úgy viselkedik, mintha még mindig Lord Meldrum londoni rezidenciáján lennének. A panzió vezetésében sem értenek egyet, hiszen emberünknek határozott elképzelése, hogy nem hajlandó bárkit elszállásolni vendégként, csakhogy az üzleti érdek ezt diktálja. Mert bizony a kifinomult vendégek inkább olyan helyeken szállnak meg, ahol van kilátás a tengerre, ha már egy tengerparti városkába érkeznek.
Aztán egy szép napon "színházi népség" érkezik, akik hosszú távra szeretnének szobákat bérelni. James éppen a bankban próbál némi kölcsönhöz jutni, hogy ne kelljen felmondaniuk a ház bérletét és új munkát keresni. A távollétét és a kínálkozó bevételi lehetőséget kihasználva Ivy igent mond a kompániának. És itt lesz igazán izgalmas a történet, bohózatba illő jelenetekkel, újabb szereplők felbukkanásával és kihagyhatatlan poénokkal.
A könyv, ahogy azt a sorozattól is megszokhattuk, kacagtató és érzelmes egyszerre, amilyen az élet maga. Carr és Gould szövegét Hudácskó Brigitta kiváló fordításában olvashatjuk, a borítót és a belívet pedig Jeffrey Holland rajzai díszítik. A tipográfia is a Csengetett, Mylord? világát idézi. Turi Márton, Darida Benedek, Szalkai Diána és Széplaki Gyöngyi a kiadó munkatársaiként elismerésre méltó munkát végeztek. Őket ezért, M. Nagy Miklóst pedig a kötet megjelentetéséért illeti köszönet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése