P. mester indulása


A magyar történelem rejtélyes alakjai között előkelő helyet foglal el III. Béla király jegyzője, a Gesta Hungarorum írója. Nevét nem ismerjük, önmagát csak P. mesterként jelölte meg, illetve az utókor aggatta rá az Anonymus, azaz névtelen jelzőt.

Egy regényíró számára nincs is jobb lehetőség, mint egy ilyen, a múlt ködébe vesző alak történetét megírni. A történelmi tények és realitások ismerete mellett ugyanakkor a fantáziának is fontos szerepe van egy ilyen mű megírásában, pláne több kötetben. Erre tett kísérletet második regényében Schmöltz Margit, aki a Székesfehérváron játszódó Kő kövönben már bizonyította, történelmi személyek és témák esetében valóság és fikció jól megfér egymás mellett. (A könyvről írt ajánlóm elérhető itt.) 

A történet fő helyszíne ezúttal az esztergomi királyi udvar, ám a főhősnő - talán nem meglepő, hogy a legfontosabb központi szereplő ezúttal sem férfi -, az Abák nemzetségéből származó Erzsébet, azaz Perka históriája nem itt, hanem a közeli Solymáron kezdődik. Kislányként találkozunk vele először 1170 májusában. Apja, Miklós a királyi solymászok vezetője, anyja, Zsanka egykori francia udvarhölgy. Már az első lapon megjelenik a címben szereplő sólyom, Zonga, akinek révén számos, e nemes madarakkal kapcsolatos ismerettel gazdagodhatunk a kötet olvasása közben.

Nem kell sokat várnunk arra, hogy megtörténjen az első konfliktus, ami ebben az esetben tragédiát jelent. Perkának kisöccse születik, de a keresztelő öröme nem tart sokáig. A falut és a templomot bűntetteik miatt csonkolt haramiák támadják meg, és rágyújtják az istenházát a bent lévőkre. A Zongát kereső Perka egyetlen túlélőként indul el az ismeretlenbe. Az erdőben tanúja lesz egy pogány lóáldozatnak, és megmenti az alig pár éves menekülő kisfiút, Nátánt. A két gyermek hosszú bolyongás után elér Esztergomba, ahol megismerkednek Vidussal és Matussal, az ispotály két szolgájával, az idős apácával, Máter Katóval és a johannita lovaggal, a Kő kövönből ismert István magiszterrel, aki az özvegy anyakirályné, Fruzsina segítségével bejuttatja őket a király, az ifjú III. István elé. Az ispotályban kapnak elhelyezést, itt növekednek és tanulják a gyógyítást.

A király korai halála után III. Béla kerül a trónra, aki száműzi anyját a Szentföldre. Az idős István magiszter számára ez felér egy tőrdöféssel. Magába fordul, és szerelme után vágyakozva egyre inkább saját világába burkolózik. Perka életében újabb fordulat következik, amikor meggyógyítja Anna királynét. Miután az asszony kezébe veszi Perka és István magiszter közösen vezetett gyógyszerkönyvét, beajánlja a lányt a kancelláriára, ahol a király tárgyalásainak lejegyzése és az oklevelek kiállítása lesz a feladata. Persze névtelenül, anonim módon, hiszen hogy is lehetne egy nő a király jegyzője?

Nátán úgy dönt, a gyógyításnak szenteli az életét, elmegy a montpellieri egyetemre. Hosszú évekig nem találkozunk vele. Közben Esztergomot két tragédia sújtja: 1187-ben tomboló árvíz érkezik, majd a várbeli Széptemplomot tűz emészti el, benne a Fruzsináért imádkozó István magiszterrel. Csak az anyakirálynétól kapott csóktábla, a Szent Kereszt egy darabját rejtő ereklyetartó marad utána.

A bánat tüzét hamarosan a szerelem tüze váltja fel, amikor a német lovag, Albert személyében követ érkezik a Szentföldre keresztes hadjáratot szervező Barbarossa Frigyes német-római császár udvarából. A két fiatal minden szabad percét együtt tölti, és amikor a lovag rövid távollét után, immár a császárral és a keresztes seregekkel visszatér Esztergomba, szerelmük beteljesedik. Annyiszor ölelik egymást, ahányszor csak tudják, minden alkalmat kihasználnak, hogy testi vágyaikat kiéljék. Perka közben bebizonyítja, hogy nemcsak a solymászathoz, gyógyításhoz, az íráshoz és az idegen nyelvekhez ért - ebben a korban ez sem akármi -, hanem a szervezéshez is. Amíg szerelmének visszatértét várja, megszervezi az érkező seregek elhelyezését és ellátását. Amikor másodszor is el kell búcsúznia Alberttől, abba szinte belerokkan, de reménykedik és vár.

Ekkor tér vissza francia földről az ifjú Nátán, aki magiszterként átveszi az ispotály irányítását, és keresi az alkalmat, hogy szerelmet valljon Perkának. A lány már elkötelezte magát a lovagnak, de ezt addig nem ismeri be Nátánnak, amíg lehetősége van eltitkolni. Amikor gyermekkori barátja feleségül kéri, kénytelen bevallani mindent. Perka helyzete az idők folyamán megváltozik, a tekintélyes férfiak háttérbe szorítják. Úgy dönt, a névtelenségbe burkolózik. Évekig semmit nem tud Albertről, aztán egy nap szörnyű hírek érkeznek az udvarba: Frigyes császár meghalt, mielőtt eljutott volna Jeruzsálembe, a keresztes hadak odavesztek, a magyarokról semmit sem lehet tudni. A katonák sorra térnek vissza az országon keresztül saját hazájukba, de Albert nincs köztük. Aztán egy napon ő is megérkezik, csakhogy...

Itt ér véget az Anonymus trilógia első kötete, amely fordulatai, képszerű természeti leírásai és az orvostörténeti érdekességek révén az elsőtől az utolsó oldalig megragadja az olvasó figyelmét. A könyvet elolvasva egyértelművé válik, hogy a szerző a bevezető résznek kettős értelmű címet adott: ahogy a sólyom röpte előtt megemeli a szárnyát, úgy bontja ki előttünk képzeletbeli szárnyait a számunkra már egyáltalán nem névtelen jegyző. S hogy mi várható a folytatásban? Remélhetőleg sok izgalom, újabb szereplők, és persze az elmaradhatatlan szerelem.

 

A kötet adatai: Schmöltz Margit: Anonymus I. kötet. A sólyom szárnyat bont. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2020. 


Megjegyzések