A lovagkirály hagyatéka

 

Nemrég ígértem, hogy Bónizs Róbert második történelmi regényéről, a 2015-ben megjelent Szent László íjáról is közzéteszek egy ajánlót. Ez a pillanat most elérkezett. Nem szeretném ismételni magam - ami a szerzővel kapcsolatban korábban leíratott, továbbra is áll.

Az új regény, bár az előző kötet folytatásaként íródott, akár attól függetlenül is olvasható, a sorrend szinte mindegy, bár én arra buzdítok mindenkit, ha van módja rá, és valamilyen formában meg tudja szerezni, kezdje a sort A kőfaragóval. 

Ez a történet 1347-ben játszódik, a helyszín némileg északabbra tolódik az előző könyvhöz képest: a hangsúly a Felvidéken, a mai Kassai kerületen van. Olyan helyeken járunk a szereplőkkel együtt, mint az Esztramos-hegy - ez a vidék még ma is Magyarország néven neveztetik -, Torna, Ájfalucska, Szádelő.

A két könyv közötti folytonosságot az immár családos Zétényfi András kőfaragó mester személye jelenti, aki az odvaskői Boldogasszony-kegyhely felújítása közben egy több száz éves pergamenre bukkan, melynek nyomán a szentléleki pálos szerzetesek priorja, Dénes atya kérésére Szent László király híres íjának megtalálására indul. Társai az úton az általa nem szívelt fiatal szerzetes, Kálmán, akiben több rejlik, mint amit magából megmutat, Zsejke, a vajákoslány, a múcsonyi pákász, Karászi Miklós, aki korábban bányászként egy bizonyos csodaásvány után kutatott és Velezd fia Tarkacsu, a dubicsányi talpasíjász. Bónizs mester tehát szülőfalujából és jelenlegi lakóhelyéről is "kölcsönzött" egy-egy figurát.

Hőseink rejtélyek sorát megoldva kerülnek egyre közelebb a szent ereklyéhez, miközben a kapzsi ellenség is a csodatevőnek tartott íjra feni a fogát. Benes Gregor mindent megtesz azért, hogy megszerezze magának a szent tárgyat. A gátlástalan gyilkost, Peskő Jánost bízza meg a feladattal, aki felbéreli a Velítelként ismert Morva Márkust és embereit a küldetésre. A könyörtelen rablóbanda András mesterék nyomába ered. Ahogy haladunk előre a könyvben, úgy ismerjük meg a gonoszok előéletét, az általuk korábban elkövetett borzalmakat.

Szent László alakja legendáján, csodatettein keresztül jelenik meg a regény lapjain. Talán nem meglepő, hogy ez az alak nem teljesen az, amit iskolai tanulmányainkból ismerünk. Nem véletlen az sem, hogy a szent király hagyatékának felkutatására induló csapat tagjai révén a kereszténység és az ősi magyar hitvilág egymás mellett, együtt élve jelenik meg.  

Jó regényíróhoz méltón a szerző még az utolsó oldalakon is tartogat meglepetést. S hogy mi az? Nyilván nem árulom el, tessék utánajárni! Csak annyit apró morzsaként, hogy a borítón szereplő növény is erősen kapcsolódik ehhez.

Kedves Olvasóim! Hamarosan Róbert mester egy újabb remek darabját, a Toldi-trilógia első kötetét fogom bemutatni nektek. Addig is, akit érdekel, íme egy rövid történet Tarkacsuról: 

https://interjapanmagazin.com/mil-palyazati-mu-bonizs-robert-egy-visszautasithatatlan-ajanlat/


A kötet adatai: Bónizs Róbert: Szent László íja. Gold Book Könyvkiadó, Debrecen, 2015.

Megjegyzések