Amikor Osztrogonácz Miklós előző könyvét, az Ösvényeket olvastam, nem gondoltam, hogy az a világ, amelyban az Új Kereszt Testvériség trilógia története játszódik, lehet még ennél is sötétebb, komorabb és kegyetlenebb. Aztán kezembe vettem a Mártírokat.
A sorozat második kötete már borítójával és címével is sugallja, hogy az elsőhöz hasonlóan ez sem lányregény, sőt, nagyon is véres, komor és kíméletlen. Ahogy haladunk előre az eseményekben, úgy válik egyre egyértelműbbé: ebben a világban megváltást egyedül a halál jelenthet.
Az Ösvényektől eltérően a regény két legfőbb szereplője egy fiatal lovag és egy leány: a keresztény világ nyugati feléről az államalapító István király országába érkezett ifjakat közös cél hajtja: felszámolni az Új Kereszt Testvériséget. Amíg Napgyermek ezt a küldetést a mesterétől kapott lista alapján próbálja beteljesíteni, eljutva egészen a legmagasabb szintre, a testvériség leghatalmasabb vezetőjéhez, addig Éjfonat ugyanezt a kegyetlen gyilkosokból álló kompánia tagjaként, társai, valamint vezetőjük, saját mestere életének kioltásával akarja elérni.
Ha olvastad az előző kötetet, sok ismerős szereplőt találhatsz a mostaniban, ha nem olvastad, semmiképpen ne a másodikkal kezdd, hiszen nem minden utalást fogsz érteni. Különben is érdemes megismerni a tíz évvel korábbi kezdeteket. Ami újdonság a Mártírokban, hogy szinte a teljes történet a Magyar Királyság területén, az istváni térítések korában játszódik. Ami ugyanaz: a térítők sokszor kegyelmet nem ismerő, Krisztus nevében gyilkoló, megátalkodott figurák, az ősök hitének követői pedig, akik nem akarnak fejet hajtani a kereszt előtt, menekülnek a kegyetlen gyilkosok elől. Ezt persze korántsem szabad úgy értelmeznünk, mintha a szerző megvetné vagy egyenesen elutasítaná a kereszténységet. Arra mutat rá, ami történelmi tény, milyen kérlelhetetlenül, tűzzel-vassal terjedt az új hit a fiatal Magyarországon. Ez tény akkor is, ha közben tudjuk: a keresztény hit elutasításával ma aligha léteznénk mi, magyarok. Ilyenkor mindig hozzá kell tennünk gyorsan azt is: alapvetően fiktív történetről van szó, amelyben a szélsőséges érzelmeknek és megnyilvánulásoknak fontos szerepük van. Persze sokan voltak, akik önként térdet, fejet hajtottak, és bizony nem kevesen azok, akik csak színleg tették ezt. Erre Miklós példaként hozza Ajtony vezért és leghíresebb vitézét, Doboka fia Csanádot.
S hogy ne csak az én tálalásomban ismerd meg a regénysorozat hátterét, érdemes ellátogatni Osztrogonácz Miklós szerzői Facebook-oldalára, ahol több beszélgetést nézhetsz, hallgathatsz és olvashatsz a két kötet kapcsán.
És amire már volt példa itt, az Író Olvasó blogon, egy kis reklám. A Mártírok megrendelhető közvetlenül a szerzőtől vagy a Mindenség Kiadó honlapján keresztül. Közben megjelent az Ösvények javított kiadása, így akinek eddig nem volt meg, rögtön egy korrigált változatot vehet a kezébe. Bár az első kiadások azért mindig értékesebbek, még a hibák ellenére is, sőt pont azok miatt.
A kötet adatai: Osztrogonácz Miklós: Mártírok. Új Kereszt Testvériség 2. könyve. Szerzői kiadás, 2021.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése