Amikor elkezdtem olvasni Lipp Tamás korai magyar történelmi triászát, még nem tudtam, mire számítsak. Aztán az első kötetet, a Medvenemzetséget letéve az volt az első gondolatom: ha a folytatás is ilyen lesz, ez egy nagyon jó sorozat. Úgy tűnik, nem tévedtem.
Az 1985-ben megjelent Levedi népében a Medvenemzetség tagjai térnek vissza: az élők cselekedeteikben, a holtak az emlékekben. Az utóbbiak közül továbbra is fontos szerepet játszik az öreg, aki először nevén nevezte a fényes állatot, és akinek unokája éppen ezért a Medve nevet kapta.
Ez a kötet a 860-as évekig követi nyomon Levedi népének történetét. Kilép tehát abból az időtlenségből, ami az előző könyvet jellemzi, legalábbis a fejedelem megjelenéséig. Az ő személye és a kazárokkal való viszonya a legfőbb konfliktusforrás. Kendeként a magyariak elsőszámú vezetője, azonban ott van mellette a legfőbb hadúr, Álmos. A köztük zajló, hol csendesebb, hol hangosabb hatalmi harc áll a regény középpontjában. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a szövetségbe forrt törzsek megkezdik vándorlásukat az új haza, a folyók által körülölelt Etelköz felé.
Ahogy haladunk előre a történetben, egy másik folyóközről is többet olvashatunk, és felbukkan Levedi fia, Kurszán, egy villanásnyi időre pedig Álmos fia, Árpád is, akik a harmadik kötet címszereplői lesznek. A kazárok ellen fellázadó kabarok három törzse csatlakozik a magyariakhoz. Ez a lázadás megpecsételi Levedi és az öreg táltos, Kandi sorsát.
A kötet rövidsége ellenére is rendkívül eseménydús és adatgazdag. Az egymás mellett élő törzsek és népek, vallások és kultúrák színes, változatos világa megelevenedik előttünk a lapokon, köszönhetően a szerzőnek, Lipp Tamásnak. Tanúi lehetünk nagy változásoknak, szövetségkötéseknek és hadakozásoknak, születésnek és halálnak, győzelemnek és kudarcnak, miközben a Medvenemzetség tagjai közelednek a Kárpát-medence felé.
A kötet adatai: Lipp Tamás: Levedi népe. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése