Mint az acél

 

Korábban írtam Bónizs Róbert első történelmi regényéről, A kőfaragóról és annak folytatásáról, a Szent László íjáról. Már az előbbi kötet ajánlójában említettem, hogy a szerző óriási munkát magára vállalva egy teljes trilógiát szentelt a legendás Toldi Miklósnak.

A háromrészes sorozat első kötete, az Ördögi erő 1330-tól 1348-ig mutatja be a bihari kisnemesi származék és a trónörökös, később ifjú uralkodó Nagy Lajos életét és közössé vált sorsuk alakulását. Már az előszóban kiderül az olvasó számára, hogy ez a történet nem teljesen az, amit például Arany János tollából megismert, bár az 1846-ban megjelent elbeszélő költeményből több mozzanat visszaköszön. Ilyen például a dühöngő bika legyűrése, a cseh vitéz feletti győzelem vagy Miklós és fivére, György viszálya. A szerző a mellékelt irodalomjegyzék alapján alapos kutatómunkát végzett, és nem csak egyetlen nézőpontból közelített a témához. Nem finomkodik, amikor erőszakról vagy éppen szexualitásról kell írnia, leírásai naturálisak. 

Minden történelmi regény esetében fontos kérdés a hitelesség, hiszen valamilyen valós históriai alapra építkeznek. Az viszont, hogy ki mennyire ragaszkodik a realitásokhoz, csupán szándék és fantázia kérdése. Az ifjú Miklós kalandjait korhű környezetben izgulhatjuk végig. A szereplők között sok a valós személy: Anjou Károly király, Kotromanics Erzsébet királyné, Endre herceg és neje, Johanna, Küküllei János és mások. A történelmi események is a helyükön vannak, különösen a történet egyik legfontosabb szála, a nápolyi gyilkosság és az ezt követő hadjárat, ami a folytatás szempontjából is lényeges.

Már a kötet címe is sejteti, hogy a főhős nem akármilyen erővel rendelkezik, a történetben előrehaladva pedig olyan földöntúli erők jelennek meg, amelyek a hagyományos Toldi-históriákban korábban soha. Démonok, boszorkányság, szerelmi csábítás, átok és bűbáj teszik még inkább letehetetlenné a könyvet. A brutalitás és a szélsőségek még sötétebbé teszik a regény hangulatát.

S ha már szokatlan dolgok: a regényben megjelenő Rozgonyi Piroska sem az, akit annak idején - ki középiskolában, ki később - megismertünk. Neki és úrnőjének a folytatásban biztosan fontos szerep jut, még súlyosabbá téve az 1348-as esztendő tartogatta borzalmakat. 

Aki olvasta Bónizs Róbert előző két könyvét - ahhoz, hogy a trilógiát élvezzük, ez nem feltétlenül szükséges, de kihagyni nem érdemes ezeket sem -, annak ismerős lehet néhány szereplő, még akkor is, ha ők csak egy-egy fejezet erejéig bukkannak fel. Az egyetlen kivétel A kőfaragó egyik főszereplője, Perényi Bulcsú, aki hőstette révén kerül Lajos herceg mellé, majd Toldi Miklós barátja, hű fegyvertársa lesz. A szentléleki pálos monostor ifjú szerzetese, a Kálmán néven ismert Kásony a Szent László íjában kapott kiemelkedő szerepet, és nem véletlenül jelenik meg a királyi udvarban. Az ő alakja a Toldi-trilógia következő kötete, a Fekete halál szempontjából nagyon fontos. 

Hamarosan ez a könyv is terítékre kerül, addig is érdemes elolvasni az első Toldi-kötetet. A tartalma miatt, bár 18 éven aluliaknak sem tilos, felnőtteknek javaslom elolvasásra, és persze azoknak, akik nem háborodnak fel azon, ha egy másik Toldi Miklóst ismernek meg. És még egy figyelmeztetés a végére: az Ördögi erő nem mese- vagy legendagyűjtemény. Ne várj boldog befejezést, kedves olvasó, inkább készülj a még nyomasztóbb, keményebb folytatásra.    

A kötet adatai: Bónizs Róbert: Toldi. Első könyv. Ördögi erő. Gold Book Könyvkiadó, Debrecen, 2016.